Könnyűszerkezetes épületek aljzatai

Az 1990 előtt épült, gázfűtéses családi házak energetikai korszerűsítésére lehet igénybe venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot. A REPowerEU keretből 108 milliárd forintot szánnak a programra részben támogatás, részben hitel formájában. A házszigetelésre, nyílászárók cseréjére, melegvíz- és gázfűtésrendszer korszerűsítésére felhasználható programban legfeljebb 7 milliós beruházással lehet részt venni legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérésével, amit energiatanúsítványok igazolnak majd.

A beruházási összeg legfeljebb 7 millió forint, amely három elemből áll. Az egyik része a saját önerő, melynek összege 1 millió forint. A továbbiakban rendelkezésre álló 6 millió forintot 2,5 millió és 3,5 millió forint közötti összegű vissza nem térítendő állami támogatással lehet kiegészíteni, amely az adott terület átlagjövedelmétől és fejlettségi szintjétől függ. Ezenfelül 2,5 millió vagy 3,5 millió forint összegű kamatmentes hitellel lehet bővíteni. Így a projekt megvalósításához összesen 7 millió forint áll rendelkezésre.

Hozza ki a legtöbbet a támogatásból- mutatjuk hogyan!

Az elmúlt évek energiapiaci bizonytalansága, az elszálló energiaárak, mind megmutatták, mennyire fontos, hogy csökkentsük a saját energiafelhasználásunkat. Otthonunk szigetelésével nemcsak energiát és pénzt spórolunk, hanem annak értékét is növeljük. A júniustól elérhető támogatással a családi házak, elsősorban az úgynevezett „kádár-kockák” szigetelésének finanszírozását is megoldhatjuk. A Knauf Insulation számításai szerint egy családi ház esetében a megfelelő hőszigetelés, a nyílászárócsere és az erre a kialakult hőigényre tervezett gépészet hármasa adja a legjobb primer energiamegtakarítási eredményt. Ezzel akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását fűtési- és hűtési költségeit, így biztosan megfelelünk majd a pályázatban előírt kritériumnak, ráadásul az ingatlan értékét is növeljük vele. Szintén fontos szempont, hogy a hőérzetünk is javul, télen és nyáron is!

„Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a külső falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Nagyon fontos, hogy mindig az épületburokkal kezdjük a munkálatokat, igy a házunk hőigényét jelentősen csökkenteni tudjuk és egyúttal a komfortérzetünket is növeljük. A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát az állami támogatással pedig akár fele idő alatt is!” – tette hozzá a szakember.

Gondolkodjon előre, a jó szakembert hamar elkapkodják

A most pályázható otthonfelújítási támogatást érdemes komplex energetikai korszerűsítésre fordítani, mert így éri meg leginkább, ráadásul pénzt is hoz a házhoz a komfort előnyökön felül. Ha okosan használjuk fel, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően.

Az elmúlt években az építőiparban a szakemberhiány jelentette a szűk keresztmetszetet. Egyre nehezebb jó kivitelezőt találni, a most meghirdetett otthonfelújítási támogatás miatt megugró kereslet miatt pedig érdemes már most lekötni vagy legalább árajánlatot kérni a szakkivitelezőktől.

További információ kérhető:

A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha figyelembe vesszük a lakossági és ipari felhasználást. Magyarországon a lakosság pazarolja leginkább az energiát, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32 százalékát teszi ki, miközben például az osztrák lakosság sokkal takarékosabb, mindössze 23 százalékot, a szlovák pedig csak 20 százalékot használ fel^*

1998 óta március 6-a az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja. Ennek a napnak a célja a megfontolt és tudatos energia-felhasználás népszerűsítése, ösztönzése. Éppen ezért egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy van még hová fejlődni, amikor energiamegtakarításról beszélünk. Egy átlagos magyar családi ház – a Kádár-kocka – szigetelésével akár 50 százalékkal csökkenthetjük a fűtésre és hűtésre használt energiafelhasználásunkat.

Mit nyerünk, ha spórolunk az energiával?

Csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, egészségesebbé válik a környezetünk, csökkentjük a légszennyezést, hozzájárulunk az energiabiztonsághoz, csökkentjük épületeink fenntartási költségeit, pozitív makroökonómiai hatások lépnek fel, hozzájárulunk az ipari termelékenységhez, hozzájárulunk a szegénység csökkenéséhez, munkahelyeket teremtünk, csökkentjük az energiaszámlánkat és így növeljük az elkölthető jövedelmet.^**

Magyarország egy főre jutó évi 6,27 tonnás CO₂-kibocsátásából 1,43 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne^***. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók emelkedéséhez, a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológiai lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem nemzetgazdasági kérdés is.

Klímaharc az otthonunkban kezdődik, a rezsiszámla nem hazudik

A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia háromnegyedét fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m²-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 1 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Nem mindegy, mi van a fejünk felett

Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra. A Knauf Insulation az Energiahatékonysági Világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem csak életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be, 70 százalékuk ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.

„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m² tető szorulhat felújításra” – mondta Nagy Gergely, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Megfelelően szigetelt tető esetén fűtési/hűtési költségünk akár 25 százalékát is megtakaríthatjuk, ami éves szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet hazánkban, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO₂ kibocsátásunkat is jelentősen csökkentené” – tette hozzá a szakember.

Mi is elvégezhetjük, de jobb, ha szakemberre bízzuk

Érdemes tudni, hogy a tetőszigetelést akár mi magunk is elvégezhetjük. Tekercses vagy táblás üveggyapottal könnyen és gyorsan hőszigetelhetünk a szarufák között és alatt, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel. Ennél még egyszerűbb és gyorsabb megoldás a padlásfödémre leteríteni az üveggyapotot. Természetesen ügyeljünk a megfelelő páraáteresztésre és párazárásra, és a jó anyagminőségre, vastagságra - legalább 20-25 cm vastag szigetelés szükséges!

Szakemberek több évtizedes tapasztalata, hogy akár az 5-6 éves tetők – a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt – is javításra szorulnak. A rosszul kivitelezett, szigetelt tetőt nagyon nehéz, költséges és időigényes kijavítani. Erre kínálhat megoldást az innovatív, fújható üveggyapot szigetelés, mely akár egy nap alatt megvalósítható, épület típustól függően, bontási és javítási munkák nélkül.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat.

Források: