Még talán soha nem volt ennyire sürgető és zsebbe vágó egy-egy családi ház szigetelése

Az energiapazarló családi házak szinte eladhatatlanok

By Kanyuk László
október 25, 2022

A Knauf Insulation és az Ingatlantajolo.hu portált is üzemeltető Otthontérkép Csoport most közös adatgyűjtésben* mérte fel az ingatlanpiac 2022 őszi állapotát. A rezsiköltségek drasztikus emelkedése növelte az energetikai korszerűsítések iránti keresletet. A szigetelés nélküli, korszerűtlen házak ma már nagyon nehezen eladhatóak. Sokkal inkább válságállók és inflációtűrők a szigetelt otthonok, amelyek akár 10-15 százalékkal is többet érnek a fővárosban és környékén és akár fele annyi idő alatt is értékesíthetők, mint a hasonló, korszerűtlen társaik – derül ki a friss kutatásból.

Az elemzés készítése során elsősorban arra kerestük a választ, hogy miként befolyásolja a családi házak árfekvését, eladhatóságát, illetve értékállóságát az, ha az ingatlan korszerű, szigetelt.

Olcsóbbak lettek, de így sem kellenek a nagy és energiapazarló otthonok

Az energiaár változások hatására a családiházak kínálata is átalakult. Megnőtt a korszerűtlen családiházak kínálata, illetve a korábban eladásra kínált, szigetelés nélküli családiházak irányára – a csökkenő kereslettel összhangban – térségektől, korábbi ártól, felújítottsági foktól függően – mintegy 5-10 százalékkal csökkent.

A korszerűtlen, akár 5-15 évvel ezelőtt épült, nagyobb alapterületű ingatlanok egyik napról a másikra szinte eladhatatlanná váltak a nagyvárosokban, illetve azok vonzáskörzetében is. Korábban ezek az otthonok – különösen Budapesten és annak agglomerációjában meglehetősen kelendőek voltak.

„Hatalmasat fordult a világ a rezsiárak emelkedésének bejelentése óta. Az emberek – különösen a nagyobb, korszerűtlen lakásban, házban élők – szinte pánikszerűen kezdtek el azon gondolkodni, hogy miként maradhatna az otthonuk áram- és gázfogyasztása a frissen megszabott határértékeken belül. A nyár végére, ősz elejére így nem csak az olcsóbb kályhák vagy a napelemes rendszerek váltak gyakorlatilag hiánycikké, de a nyílászáró csere és a szigetelés, köztük a födémszigetelése is a legfontosabb, legsürgetőbb prioritások közé került” – húzza alá Ballagó Antal, az Otthontérkép Csoport vezérigazgatója.

Budapesten a használt családi házak kínálati négyzetméterára átlagosan 7 százalékkal csökkent. Nagyobb alapterületű ingatlan esetén a csökkenés, több mint 10-12 százalékos.

A fővárosi agglomerációban január és szeptember között az irányárak még növekedni tudtak, mivel az eladók igyekeztek lépést tartani az inflációval. A nyár végére azonban csökkent a kereslet, nagyobb alapterületű házak esetében akár 5-10 százalékkal is. Mindeközben a meghirdetett otthonok száma pár hónap alatt tíz százalékkal növekedett!

Vidéken, leszámítva a turizmus vagy más miatt felkapott részeket, az ingatlanpiac rendkívül gyenge. A Balatont, a Velencei-tavat, Debrecent, illetve Győrt és ezek 5-10 kilométeres környékét; pár nagy egyetemváros kis, kiadható lakásait, továbbá néhány kiemelt fürdőhelyet (Hévíz, Zalakaros, Hajdúszoboszló) kivéve nincs kereslet a használt családi házakra.

A szigetelt, felújított otthonok gyorsabban eladhatók

Budapesten az átlagos 50-60 millió, sőt inkább 80-100 millió forinttól felfelé induló házárakat alapul véve 15-20 millió forinttal többet érnek a felújított, szigetelt családi házak. Nem ritka, hogy egy budai, vagy zuglói, 1980-1990 között épült, szépen karbantartott, nemrég felújított, korszerűsített, szigetelt ház akár 30-40 millió forinttal is többet érhet a piacon, mint a nagyon hasonló adottságú, de korszerűsítésre szoruló társa.

A fővárosi agglomerációban a korszerűbb, szigetelt házaknál elsősorban az értékesítés idő lehet rövidebb és ugyanez igaz a vidéki házak esetében is. Az eladó családiházak 50-55 százaléka szigetelt a fővárosban és az agglomerációban. Ezek irányára jellemzően 10-15 százalékkal magasabb a hasonló elhelyezkedésű, méretű és adottságú, de nem szigetelt otthonokhoz képest. Ez az ártöbblet vidéken, nem kiemelt helyen, a mérések szerint 7-12 százalékos.

Megéri felújítani, szigetelni otthonunkat akár eladás előtt is, mert annak értéke minden esetben növekedni fog, így a befektetésünk többszörösen megtérül. Ráadásul sokkal hamarabb eladhatóak ezek az ingatlanok, hiszen most mindenki a korszerű, kisebb energiaigényű házakat keresi, mivel a jól kivitelezett szigetelés akár 60 százalékkal is csökkentheti a fűtési-, hűtési költséget” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

Ballagó Antal  
Otthontérkép Csoport
+36-30/403-2883
[email protected]

*Az Otthontérkép és az Ingatlantájoló oldalain összesen mintegy 100 ezer ingatlanhirdetés található, melyek közül a fenti keresési feltételeknek megfelelő, 6-7 ezer eladó házat tartalmazó minta alapján hasonlította össze a felmérés a tavaly őszi és a friss, 2022. szeptemberi kínálat árait, jellemzőit.

Company news
marciusi sajtoanyag banner kep

Hihetetlenül sokat takaríthatnak meg a magyar háztartások: csak ennyit kellene tenniük!

A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha figyelembe vesszük a lakossági és ipari felhasználást. Magyarországon a lakosság pazarolja leginkább az energiát, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32 százalékát teszi ki, miközben például az osztrák lakosság sokkal takarékosabb, mindössze 23 százalékot, a szlovák pedig csak 20 százalékot használ fel*

1998 óta március 6-a az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja. Ennek a napnak a célja a megfontolt és tudatos energia-felhasználás népszerűsítése, ösztönzése. Éppen ezért egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy van még hová fejlődni, amikor energiamegtakarításról beszélünk. Egy átlagos magyar családi ház – a Kádár-kocka – szigetelésével akár 50 százalékkal csökkenthetjük a fűtésre és hűtésre használt energiafelhasználásunkat.

Mit nyerünk, ha spórolunk az energiával?

Csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, egészségesebbé válik a környezetünk, csökkentjük a légszennyezést, hozzájárulunk az energiabiztonsághoz, csökkentjük épületeink fenntartási költségeit, pozitív makroökonómiai hatások lépnek fel, hozzájárulunk az ipari termelékenységhez, hozzájárulunk a szegénység csökkenéséhez, munkahelyeket teremtünk, csökkentjük az energiaszámlánkat és így növeljük az elkölthető jövedelmet.**

Magyarország egy főre jutó évi 6,27 tonnás CO2-kibocsátásából 1,43 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne***. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók emelkedéséhez, a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológiai lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem nemzetgazdasági kérdés is.

Klímaharc az otthonunkban kezdődik, a rezsiszámla nem hazudik

A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia háromnegyedét fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 1 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Nem mindegy, mi van a fejünk felett

Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra. A Knauf Insulation az Energiahatékonysági Világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem csak életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be, 70 százalékuk ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.

„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m2 tető szorulhat felújításra” – mondta Nagy Gergely, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Megfelelően szigetelt tető esetén fűtési/hűtési költségünk akár 25 százalékát is megtakaríthatjuk, ami éves szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet hazánkban, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is jelentősen csökkentené” – tette hozzá a szakember.

Mi is elvégezhetjük, de jobb, ha szakemberre bízzuk

Érdemes tudni, hogy a tetőszigetelést akár mi magunk is elvégezhetjük. Tekercses vagy táblás üveggyapottal könnyen és gyorsan hőszigetelhetünk a szarufák között és alatt, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel. Ennél még egyszerűbb és gyorsabb megoldás a padlásfödémre leteríteni az üveggyapotot. Természetesen ügyeljünk a megfelelő páraáteresztésre és párazárásra, és a jó anyagminőségre, vastagságra - legalább 20-25 cm vastag szigetelés szükséges!

Szakemberek több évtizedes tapasztalata, hogy akár az 5-6 éves tetők – a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt – is javításra szorulnak. A rosszul kivitelezett, szigetelt tetőt nagyon nehéz, költséges és időigényes kijavítani. Erre kínálhat megoldást az innovatív, fújható üveggyapot szigetelés, mely akár egy nap alatt megvalósítható, épület típustól függően, bontási és javítási munkák nélkül.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat.

Források:

https://www.iea.org/regions/europe/efficiency-demand
** https://www.climate-transparency.org
*** https://ec.europa.eu/clima/eu-action/climate-strategies-targets/2050-long-term-strategy_hu

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

06.03.2024
decemberi banner kep

Energiapazarló és rosszul fűtött házakban élünk

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből körülbelül 800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 20 százalékát, legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység*. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat 15 százalék felett van. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 20-25 százaléka jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű. A Knauf Insulation és a Habitat for Humanity szakemberei szerint ezzel a jelenséggel szemben az egyik leghatékonyabb módszer a lakóépületek szigetelése lenne.

Magyarországon a lakosság jelentős részének nincs megfelelő minőségű lakása**

Energialábnyomunk legnagyobb részét épületeink hűtése és fűtése teszi ki, és ez jól mutatja, hogy hazánkban valójában mekkora problémát jelent az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és fűtőberendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők – egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése több energiát igényel. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban arányosan magasabbak a lakhatás költségei, vagyis az fizet bevételeinek arányában többet a lakhatásért, aki kevesebbet keres.

Egy rossz minőségű lakás nemcsak az energiakiadásokra, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is. A lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány kétszer magasabb, a háztartások mintegy 20 százaléka mindenképpen érintett.

Magyarország húsz százaléka rosszul és sokat fűt

Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét.

Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét– fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója az éves lakhatási jelentésüket bemutató konferencián.

A magyar épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve. A hazai lakásállomány 70-80 százaléka szorul energetikai felújításra. Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

„Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége” – tette hozzá a szakember.

Európában sem jobb a helyzet

Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, tehát ezek energiahatékonysága jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. Az uniós tagállamokban az energiahatékonyság növelése a cél. Az európai ingatlantulajdonosok, családi háztulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni megfelelő módon, megfelelő hőmérsékletre a lakását, illetve 87 millió ember rossz minőségű lakásban lakik. Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon magas a rezsiköltsége, illetve 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak. Bulgáriában a legmagasabb, Finnországban pedig a legalacsonyabb azoknak a lakosságnak az aránya, akik nem tudják kifűteni az otthonukat.

*Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki. Bár hazánkban jelenleg nincs hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de szakértők szerint akkor beszélhetünk energiaszegénységről, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

 

** Forrás: Habitat for Humanity éves jelentése.

*** https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Living_conditions_in_Europe_-_housing#Housing_conditions

14.12.2023