Még talán soha nem volt ennyire sürgető és zsebbe vágó egy-egy családi ház szigetelése

Az energiapazarló családi házak szinte eladhatatlanok

By Kanyuk László
október 25, 2022

A Knauf Insulation és az Ingatlantajolo.hu portált is üzemeltető Otthontérkép Csoport most közös adatgyűjtésben* mérte fel az ingatlanpiac 2022 őszi állapotát. A rezsiköltségek drasztikus emelkedése növelte az energetikai korszerűsítések iránti keresletet. A szigetelés nélküli, korszerűtlen házak ma már nagyon nehezen eladhatóak. Sokkal inkább válságállók és inflációtűrők a szigetelt otthonok, amelyek akár 10-15 százalékkal is többet érnek a fővárosban és környékén és akár fele annyi idő alatt is értékesíthetők, mint a hasonló, korszerűtlen társaik – derül ki a friss kutatásból.

Az elemzés készítése során elsősorban arra kerestük a választ, hogy miként befolyásolja a családi házak árfekvését, eladhatóságát, illetve értékállóságát az, ha az ingatlan korszerű, szigetelt.

Olcsóbbak lettek, de így sem kellenek a nagy és energiapazarló otthonok

Az energiaár változások hatására a családiházak kínálata is átalakult. Megnőtt a korszerűtlen családiházak kínálata, illetve a korábban eladásra kínált, szigetelés nélküli családiházak irányára – a csökkenő kereslettel összhangban – térségektől, korábbi ártól, felújítottsági foktól függően – mintegy 5-10 százalékkal csökkent.

A korszerűtlen, akár 5-15 évvel ezelőtt épült, nagyobb alapterületű ingatlanok egyik napról a másikra szinte eladhatatlanná váltak a nagyvárosokban, illetve azok vonzáskörzetében is. Korábban ezek az otthonok – különösen Budapesten és annak agglomerációjában meglehetősen kelendőek voltak.

„Hatalmasat fordult a világ a rezsiárak emelkedésének bejelentése óta. Az emberek – különösen a nagyobb, korszerűtlen lakásban, házban élők – szinte pánikszerűen kezdtek el azon gondolkodni, hogy miként maradhatna az otthonuk áram- és gázfogyasztása a frissen megszabott határértékeken belül. A nyár végére, ősz elejére így nem csak az olcsóbb kályhák vagy a napelemes rendszerek váltak gyakorlatilag hiánycikké, de a nyílászáró csere és a szigetelés, köztük a födémszigetelése is a legfontosabb, legsürgetőbb prioritások közé került” – húzza alá Ballagó Antal, az Otthontérkép Csoport vezérigazgatója.

Budapesten a használt családi házak kínálati négyzetméterára átlagosan 7 százalékkal csökkent. Nagyobb alapterületű ingatlan esetén a csökkenés, több mint 10-12 százalékos.

A fővárosi agglomerációban január és szeptember között az irányárak még növekedni tudtak, mivel az eladók igyekeztek lépést tartani az inflációval. A nyár végére azonban csökkent a kereslet, nagyobb alapterületű házak esetében akár 5-10 százalékkal is. Mindeközben a meghirdetett otthonok száma pár hónap alatt tíz százalékkal növekedett!

Vidéken, leszámítva a turizmus vagy más miatt felkapott részeket, az ingatlanpiac rendkívül gyenge. A Balatont, a Velencei-tavat, Debrecent, illetve Győrt és ezek 5-10 kilométeres környékét; pár nagy egyetemváros kis, kiadható lakásait, továbbá néhány kiemelt fürdőhelyet (Hévíz, Zalakaros, Hajdúszoboszló) kivéve nincs kereslet a használt családi házakra.

A szigetelt, felújított otthonok gyorsabban eladhatók

Budapesten az átlagos 50-60 millió, sőt inkább 80-100 millió forinttól felfelé induló házárakat alapul véve 15-20 millió forinttal többet érnek a felújított, szigetelt családi házak. Nem ritka, hogy egy budai, vagy zuglói, 1980-1990 között épült, szépen karbantartott, nemrég felújított, korszerűsített, szigetelt ház akár 30-40 millió forinttal is többet érhet a piacon, mint a nagyon hasonló adottságú, de korszerűsítésre szoruló társa.

A fővárosi agglomerációban a korszerűbb, szigetelt házaknál elsősorban az értékesítés idő lehet rövidebb és ugyanez igaz a vidéki házak esetében is. Az eladó családiházak 50-55 százaléka szigetelt a fővárosban és az agglomerációban. Ezek irányára jellemzően 10-15 százalékkal magasabb a hasonló elhelyezkedésű, méretű és adottságú, de nem szigetelt otthonokhoz képest. Ez az ártöbblet vidéken, nem kiemelt helyen, a mérések szerint 7-12 százalékos.

Megéri felújítani, szigetelni otthonunkat akár eladás előtt is, mert annak értéke minden esetben növekedni fog, így a befektetésünk többszörösen megtérül. Ráadásul sokkal hamarabb eladhatóak ezek az ingatlanok, hiszen most mindenki a korszerű, kisebb energiaigényű házakat keresi, mivel a jól kivitelezett szigetelés akár 60 százalékkal is csökkentheti a fűtési-, hűtési költséget” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

Ballagó Antal  
Otthontérkép Csoport
+36-30/403-2883
[email protected]

*Az Otthontérkép és az Ingatlantájoló oldalain összesen mintegy 100 ezer ingatlanhirdetés található, melyek közül a fenti keresési feltételeknek megfelelő, 6-7 ezer eladó házat tartalmazó minta alapján hasonlította össze a felmérés a tavaly őszi és a friss, 2022. szeptemberi kínálat árait, jellemzőit.

Company news

aprilisi banner

Millió tonnákban mérhető károsanyag-kibocsátást spórolhat meg Magyarország a lakásállomány szigetelésével

2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30 százalékos, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarítást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 32 százalékáért felelős épületek fűtési-hűtési célú energiafogyasztását drasztikusan, alig 10 éven belül szinte nullára csökkentjük. Ugyan az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, – Európában ez csaknem 20 százalékkal csökkent – de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy hazánk is teljesíteni tudja a 2030-as célszámokat.

A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld Napja* alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek arra, változtatásra van szükség. A Knauf Insulation szakemberei szerint az épületállomány újraszigetelésével még visszafordíthatók lehetnek a káros folyamatok, ugyanis a világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, amelyet szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal lehet jelentősen csökkenteni.

Csökkent Magyarország károsanyag-kibocsátása is, de nem eléggé

Magyarországon, az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi–mutatóért, az 57 millió tonnás magyar CO2 kibocsátás 32 százalékáért, a lakossági fűtés-hűtés a felelős. Otthonaink 70 százalékát a nem, vagy nem megfelelően szigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100-130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen. Egy jól megtervezett szigeteléssel 50 százalékos, komplex energetikai felújítással akár 80-90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Évente 2 millió tonnával csökkenthető lenne a CO2 -kibocsátás, a karbonlábnyomunk pedig 32 százalékkal. Épületeink energiahatékonyságának javulása tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az unió végső célja az, hogy az új – és a felújított épületek közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz-hűtésükhöz szinte csak megújuló energiaforrást kelljen használni.

Szigeteljünk!

Egyéni szemléletváltásra van szükség. Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata FF, vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017-2022 között az új lakóingatlanok csupán 20 százaléka volt BB vagy annál magasabb minősítésű. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazása a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik. A legzöldebb energia a fel nem használt energia!

Ablakon kidobott pénz is lehet a szigetelés, amely évtizedekre fogva tarthat

Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások sokszor a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak.

A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos hosszan fogva tartanak. Megvesszük a legolcsóbb, esetenként kevésbé korszerű terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ugyanakkor egy rosszul tervezett és kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés elől, ezt hívják szakmai körökben lock-in/belakatolási hatásnak” – tette hozzá a szakember.

Ezen felül természetesen még rengeteget tehetünk azért, hogy megóvjuk a bolygónkat. Zöldítsük a környezetünket, törekedjünk a „zero waste”-re, használjuk a közösségi közlekedést, félkész, kész helyett együnk friss hazai termékeket, együnk kevesebb állati terméket!

A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól.

 

*A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. A Föld napját először 1970. március 21-én tartották, ami az északiféltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat). A következő jelentős esemény a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása volt 1989-ben Kaliforniában, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. Célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

 

21.04.2023
márciusi banner kép

Pusztán szigeteléssel is elérhetők a magyar klímacélok

Az Európai Unió energiapolitikájának legfőbb célja 2030-ra, hogy a tagországok 30 százalékkal csökkentsék a primerenergia felhasználásukat, valamint 40 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatású gázok kibocsátását*. Ezeket a célokat Magyarországon már pusztán a családiház-állomány szigetelésével is elérhetnénk, ráadásul akár 50 százalékkal is csökkenhetnének a fűtési költségek.

A téma aktualitását az adja, hogy 1998 óta március 6. az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja, éppen ezért érdemes áttekinteni hazánk helyzetét is. A magyar családiház-állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi kérdés.

Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta nem változott jelentős mértékben. Leginkább a megújuló energia arányának növelése terén indulunk hátrányos helyzetből az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 34 százaléka származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13 százalék**.

Sürgető feladatokat és drasztikus lépéseket ír elő az EU

Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki. A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a hűtésre fordított energia teszi ki. Miközben az Unióban átlagosan 10-ből 3 lakóépület szigetelt, addig hazánkban 10-ből mindössze 2. Vagyis a legnagyobb energiamegtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, szigetelése jelentené.

Magyarország már az épületállományának teljes körű szigetelésével képes lenne teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Egy korábbi felmérésből az is kiderült, regionális összehasonlításban sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 25-27 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a hideggel és a meleggel szembeni védelmet.

A szigetelés lehet a megoldás kulcsa

Magyarországon a Knauf Insulation adatai szerint a lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagy részük energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelődik épületeink szigetelése. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van CO2-kibocsátásunk mérséklésében. Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű szigetelésével közel 1 millió tonna CO2-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségét akár 40-50 százalékkal, karbonlábnyomunkat 6 százalékkal csökkenthetnénk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg. Szakembereink számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő szigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik” – tette hozzá a szakember.

*https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/QANDA_20_1598

**https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210108-1?fbclid=IwAR1pSOjlGBWkg3KYZ-f5yphCjP1L7ETYBAY7s7Aq3hJJc3eAGLXfU_wLVoM

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

 

03.03.2023
decemberi sajtóanyag kep

Szigeteljünk, de nem mindegy hogyan!

A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, ami szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal – például szigeteléssel – jelentősen csökkenthető. Magyarországon az épületek a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás* 32 százalékát az energiapazarló családi házak hűtése és fűtése adja.

A folyamatosan növekvő energiaárak mellett különösen fontos, hogy takarékoskodjunk az energiával. Egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, ami több szempontból is nagyon hasznos: az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, ezáltal csökken az energiafüggőség, valamint értékesítéskor a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően).

A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a hűtésre fordított energia teszi ki. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Az épületek 60-70 százalékában nincs szigetelve a tető, a födém, ezért érdemes még akár most télen is ezeket a felújításokat elvégezni, hogy ne az utcát fűtsük. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

Szakszerű tervezéssel és kivitelezéssel rengeteget spórolhatunk

Ma már megfelelő szigetelés nélkül nem építhetők épületek. Egy családi ház szigetelése azonban nem olcsó, ezért érdemes néhány dologra odafigyelnünk. A munkálatokat akár egy évvel előbb is érdemes megtervezni, mivel az építőipari kapacitáshiány miatt nagyon nehéz megfelelő kivitelezőt találni. 2022-ben 35-40 ezer családi házat újítottak fel, az átadott újépítésű ingatlanok száma pedig az év végéig 30 ezerre nőhet, emiatt a jó szakembereket akár évekre előre leköthetik az építtetők.

A Knauf Insulation szakemberei szerint vannak olyan tipikus szigetelési hibák, amelyek miatt jelentősen csökken a hatékonyság. Az egyik ilyen, hogy az épületet kiszolgáló gépészet hőtechnikai méretezése elmarad, vagy pontatlan. Nem elég a falfelületet és falvastagságot figyelembe véve kiszámítani a szükséges, a szabványértéknek épp, hogy megfelelő anyag vastagságot, hanem a családi ház vagy épület egészét figyelembe véve kell méretezni azt. Ha pedig az ablakok nem a legkorszerűbbek, akkor azok cseréjével, javításával érdemes kezdeni a korszerűsítést, légtömörré téve az épületet. Ellenkező esetben a jó szigetelés ellenére sem érjük el a kívánt eredményt.

Sokan azt sem veszik számításba, hogy nem csak a látható felületeket kell szigetelni. Egy betonlábazat földben levő része legalább ugyanolyan szigetelést igényel, mint egy falszerkezet. A falnak nem csak a függőleges felületét kell szigetelni, hanem a tetősík alatti részt is, mert azon kívül, hogy ott szökik el a meleg, a hőmérsékletkülönbség miatt hőhíd keletkezik és penészesedés alakulhat ki” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

Nagyon fontos az anyagok, rendszerek kiválasztása. Az egyik legnagyobb hiba, amit az építtetők és felújítók elkövetnek az, hogy különböző gyártótól vásárolják meg a szigeteléshez szükséges anyagokat, amelyek így egymással nem kompatibilisek.

A rosszabb minőség, a pontatlan illesztés a szigetelés gyenge pontjává válhat, ahol páralecsapódás, penészedés alakulhat ki, sőt, akár le is eshet a termék. Ez az elkészült szigetelési rendszer teljesítményét csökkenti, emellett pedig elveszítjük a vonatkozó garanciát is, hiszen a gyártók csak komplett rendszerekre vállalnak kötelezettséget.

Új építésű ingatlanok esetén tipikus hiba, hogy nem várják meg a falak kiszáradását. A szigetelés legnagyobb ellensége a víz. Tartós nedvesség hatására csökken a hőszigetelő képesség, másrészt befelé távozik a nedvesség, ami szintén a falak penészesedéséhez vezet.

Kárba vész a jó anyag is, ha hanyag a munka. Informálódjunk és tájékozódjunk a vállalkozóról! Minden esetben kérjünk tételes ajánlatot, Kérjünk referenciát!

*https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Energy_consumption_in_households

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

 

08.12.2022