Szűrje a zajt – mutatjuk hogyan!

Egyre zajosabb bolygón élünk

By Kanyuk László
október 07, 2022

Földünkön évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke*. Napjainkban az unió lakosságának 65 százaléka, a magyar lakosságnak pedig 40 százaléka él és dolgozik az egészséget is károsító 55 decibeles határértéknél nagyobb zajszint mellett. Európa lakosságának 1,4 százaléka pedig már olyan súlyos, 75 dB feletti zajterheléssel él együtt, amely meghaladja az egészségügyi határértéket**. Ezek a rendkívüli körülmények a visszafordíthatatlan halláskárosodás mellett idegrendszeri és agyi károsodással is járnak, nem beszélve az alvási zavarokból adódó fáradtságról vagy a magas vérnyomásról. Pedig a környezeti és beltéri zajok káros hatásai ellen korszerű hangelnyelő megoldásokkal védekezhetünk.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az EEA, becslései szerint, a környezeti zaj hosszú távon évente 12 000 idő előtti halálesetért felelős, és Európa-szerte 48 000 új szívbetegséghez járul hozzá. Becslések szerint emellett 22 millió embert érint tartósan erősen zavaró zajterhelés, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban. A zajterhelés hosszabb távon kihat az ember munkahelyi teljesítményére is, a gyerekeknél pedig tanulási nehézségeket okozhat. Egyes orvosi szakvélemények szerint a zajproblémák miatt akár 8-10 évvel is kevesebbet élhetünk.

Milyen hatással van a zaj az egészségünkre?

A környezeti zaj befolyásolja a beszédérthetőséget, a hangtisztasági fokot, valamint az utózengési időt (a visszhangosság mértékét) is, melyek alacsony értékei rendkívül zavaróak lehetnek. Egy sportcsarnokban a pályán lévő játékosok és edzők között a kommunikációt nagyban nehezíti, hogy a rossz akusztikai körülmények miatt nem értik jól egymás szavát. Ennek ellensúlyozására egyre hangosabban beszélnek, nő az átlagos hangnyomásszint. Az állandó zaj és koncentrált figyelem 1-2 óra után fáradtságot okoz, ez rossz hatással van a sportolók közérzetére, továbbá csökkenti a sportteljesítményt is. A zajszennyezés ugyanolyan veszélyes hatású lehet, mint a légszennyezés vagy a káros vegyi anyagok.

A hatékony játékos kulcsa az ideális akusztika

Az emberek zajjal szembeni érzékenysége eltérő. A hangzavar kezdetben csak stresszt okoz, a hosszú távon elszenvedett zajterhelés a vegetatív idegrendszert károsítja. A Knauf Insulation szakemberei szerint ehhez elengedhetetlen a hangelnyelő elemek megfelelő kiválasztása, méretezése és pontos elhelyezése, hogy viszonylag utórezgés menetessé tegye az adott épületet. A megfelelő akusztikus környezet létrehozása okos beruházásnak tekinthető, amely a gyakorlatban hosszabb távon térül meg.

Egy sportcsarnokban is elengedhetetlen a zaj csillapítása

Egy-egy multifunkciós létesítmény tervezésekor egyik alapvető szempont az ún. akusztikai kényelem. A hangot visszaverő nagy, sík, belső falfelületeket, a térelválasztó falakat, lelátó alatti tereket zajvédelmi szempontból is szigetelni kell. A nagy zajterhelésnek kitett épületekben, ahol sokan és sok időt töltenek, elengedhetetlen a megfelelően tervezett és kivitelezett akusztikai védelem.

„Zárt terekben a zaj csökkenthető hangelnyelő burkolatokkal, szigeteléssel. A legoptimálisabb eredményt épületakusztikai szakember bevonásával tudjuk elérni, aki optimalizáltan tervezi meg a célnak megfelelő mennyiségű és kialakítású hangelnyelő anyagot. Cél, hogy az alapzajt csökkentsük és erre jó példa az MVM DOME multifunkciós csarnok akusztikai szigetelése, melynek nyomán az alapzaj elcsendesül és a játéktér és a nézőtér is sokkal komfortosabb lett.” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

Az MVM DOME csarnok teljes hangszigetelése a Knauf Insulation szakembereinek a munkáját dicséri. A multifunkciós épület az összes létező teremsportág számára megfelelő szabványokkal, méretekkel, kialakításokkal rendelkezik. Mindezek mellett nagykoncertek, rendezvények, kiállítások helyszínéül is szolgál. Így a teremakusztika nagyon fontos szempont, már a tervezéskor kiemelten figyelmet kapott a megfelelő hangelnyelő anyagok kiválasztása. Akusztikai szempontból lényeges, hogy az épületben lévő anyagok többsége beton és üveg és ezek a szerkezetetek még inkább felerősítik a nem kívánt hangokat. A folyamatos háttérzaj pedig nem csak rontja az egymás közti kommunikációt, de a kifáradásához is vezethet.

A kivitelezés során az akusztikai célra alkalmazott fagyapot táblák a magas szintű műszaki teljesítményen túl esztétikailag is jól mutatnak. A lapok festhetőek, természetes megjelenésűek kémiailag semlegesek – nem lépnek reakcióba a körülötte lévő anyagokkal, könnyen vághatók a kívánt méretre és formára, mechanikai igénybevételekkel szemben rendkívül ellenállóak, kiváló idő- és időjárásállóak. A kivitelezés során nincs szükség különleges szerszámokra, speciális ismeretekre, különleges szaktudásra. A rögzítések könnyen és egyszerűen beépíthetők.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

 

* Az ENSZ felmérése szerint a nagyvárosok zaja ma négyszer nagyobb, mint 1956-ban, és harminckétszer akkora, mint 1932-ben.

** Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint, Európában évente 1 millió egészséges életévet veszítünk el a zajártalom miatt bekövetkező stressz, fáradság, alvászavarok, valamint az ezek nyomán kialakuló szív- és érrendszeri megbetegségek miatt.

Company news
aprilisi banner kep

Elérkezett a családi házak ideje

Az 1990 előtt épült, gázfűtéses családi házak energetikai korszerűsítésére lehet igénybe venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot. A REPowerEU keretből 108 milliárd forintot szánnak a programra részben támogatás, részben hitel formájában. A házszigetelésre, nyílászárók cseréjére, melegvíz- és gázfűtésrendszer korszerűsítésére felhasználható programban legfeljebb 7 milliós beruházással lehet részt venni legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérésével, amit energiatanúsítványok igazolnak majd.

A beruházási összeg legfeljebb 7 millió forint, amely három elemből áll. Az egyik része a saját önerő, melynek összege 1 millió forint. A továbbiakban rendelkezésre álló 6 millió forintot 2,5 millió és 3,5 millió forint közötti összegű vissza nem térítendő állami támogatással lehet kiegészíteni, amely az adott terület átlagjövedelmétől és fejlettségi szintjétől függ. Ezenfelül 2,5 millió vagy 3,5 millió forint összegű kamatmentes hitellel lehet bővíteni. Így a projekt megvalósításához összesen 7 millió forint áll rendelkezésre.

Hozza ki a legtöbbet a támogatásból- mutatjuk hogyan!

Az elmúlt évek energiapiaci bizonytalansága, az elszálló energiaárak, mind megmutatták, mennyire fontos, hogy csökkentsük a saját energiafelhasználásunkat. Otthonunk szigetelésével nemcsak energiát és pénzt spórolunk, hanem annak értékét is növeljük. A júniustól elérhető támogatással a családi házak, elsősorban az úgynevezett „kádár-kockák” szigetelésének finanszírozását is megoldhatjuk. A Knauf Insulation számításai szerint egy családi ház esetében a megfelelő hőszigetelés, a nyílászárócsere és az erre a kialakult hőigényre tervezett gépészet hármasa adja a legjobb primer energiamegtakarítási eredményt. Ezzel akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását fűtési- és hűtési költségeit, így biztosan megfelelünk majd a pályázatban előírt kritériumnak, ráadásul az ingatlan értékét is növeljük vele. Szintén fontos szempont, hogy a hőérzetünk is javul, télen és nyáron is!

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a külső falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Nagyon fontos, hogy mindig az épületburokkal kezdjük a munkálatokat, igy a házunk hőigényét jelentősen csökkenteni tudjuk és egyúttal a komfortérzetünket is növeljük. A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát az állami támogatással pedig akár fele idő alatt is!” – tette hozzá a szakember.

Gondolkodjon előre, a jó szakembert hamar elkapkodják

A most pályázható otthonfelújítási támogatást érdemes komplex energetikai korszerűsítésre fordítani, mert így éri meg leginkább, ráadásul pénzt is hoz a házhoz a komfort előnyökön felül. Ha okosan használjuk fel, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően.

Az elmúlt években az építőiparban a szakemberhiány jelentette a szűk keresztmetszetet. Egyre nehezebb jó kivitelezőt találni, a most meghirdetett otthonfelújítási támogatás miatt megugró kereslet miatt pedig érdemes már most lekötni vagy legalább árajánlatot kérni a szakkivitelezőktől.

16.04.2024
marciusi sajtoanyag banner kep

Hihetetlenül sokat takaríthatnak meg a magyar háztartások: csak ennyit kellene tenniük!

A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha figyelembe vesszük a lakossági és ipari felhasználást. Magyarországon a lakosság pazarolja leginkább az energiát, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32 százalékát teszi ki, miközben például az osztrák lakosság sokkal takarékosabb, mindössze 23 százalékot, a szlovák pedig csak 20 százalékot használ fel*

1998 óta március 6-a az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja. Ennek a napnak a célja a megfontolt és tudatos energia-felhasználás népszerűsítése, ösztönzése. Éppen ezért egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy van még hová fejlődni, amikor energiamegtakarításról beszélünk. Egy átlagos magyar családi ház – a Kádár-kocka – szigetelésével akár 50 százalékkal csökkenthetjük a fűtésre és hűtésre használt energiafelhasználásunkat.

Mit nyerünk, ha spórolunk az energiával?

Csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, egészségesebbé válik a környezetünk, csökkentjük a légszennyezést, hozzájárulunk az energiabiztonsághoz, csökkentjük épületeink fenntartási költségeit, pozitív makroökonómiai hatások lépnek fel, hozzájárulunk az ipari termelékenységhez, hozzájárulunk a szegénység csökkenéséhez, munkahelyeket teremtünk, csökkentjük az energiaszámlánkat és így növeljük az elkölthető jövedelmet.**

Magyarország egy főre jutó évi 6,27 tonnás CO2-kibocsátásából 1,43 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne***. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók emelkedéséhez, a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológiai lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem nemzetgazdasági kérdés is.

Klímaharc az otthonunkban kezdődik, a rezsiszámla nem hazudik

A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia háromnegyedét fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 1 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Nem mindegy, mi van a fejünk felett

Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra. A Knauf Insulation az Energiahatékonysági Világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem csak életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be, 70 százalékuk ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.

„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m2 tető szorulhat felújításra” – mondta Nagy Gergely, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Megfelelően szigetelt tető esetén fűtési/hűtési költségünk akár 25 százalékát is megtakaríthatjuk, ami éves szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet hazánkban, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is jelentősen csökkentené” – tette hozzá a szakember.

Mi is elvégezhetjük, de jobb, ha szakemberre bízzuk

Érdemes tudni, hogy a tetőszigetelést akár mi magunk is elvégezhetjük. Tekercses vagy táblás üveggyapottal könnyen és gyorsan hőszigetelhetünk a szarufák között és alatt, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel. Ennél még egyszerűbb és gyorsabb megoldás a padlásfödémre leteríteni az üveggyapotot. Természetesen ügyeljünk a megfelelő páraáteresztésre és párazárásra, és a jó anyagminőségre, vastagságra - legalább 20-25 cm vastag szigetelés szükséges!

Szakemberek több évtizedes tapasztalata, hogy akár az 5-6 éves tetők – a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt – is javításra szorulnak. A rosszul kivitelezett, szigetelt tetőt nagyon nehéz, költséges és időigényes kijavítani. Erre kínálhat megoldást az innovatív, fújható üveggyapot szigetelés, mely akár egy nap alatt megvalósítható, épület típustól függően, bontási és javítási munkák nélkül.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat.

Források:

https://www.iea.org/regions/europe/efficiency-demand
** https://www.climate-transparency.org
*** https://ec.europa.eu/clima/eu-action/climate-strategies-targets/2050-long-term-strategy_hu

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

06.03.2024
decemberi banner kep

Szigeteléssel sokat tehetünk az energiaszegénység ellen!

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből körülbelül 800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 20 százalékát, legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység*. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat 15 százalék felett van. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 20-25 százaléka jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű. A Knauf Insulation és a Habitat for Humanity szakemberei szerint ezzel a jelenséggel szemben az egyik leghatékonyabb módszer a lakóépületek szigetelése lenne.

Magyarországon a lakosság jelentős részének nincs megfelelő minőségű lakása**

Energialábnyomunk legnagyobb részét épületeink hűtése és fűtése teszi ki, és ez jól mutatja, hogy hazánkban valójában mekkora problémát jelent az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és fűtőberendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők – egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése több energiát igényel. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban arányosan magasabbak a lakhatás költségei, vagyis az fizet bevételeinek arányában többet a lakhatásért, aki kevesebbet keres.

Egy rossz minőségű lakás nemcsak az energiakiadásokra, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is. A lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány kétszer magasabb, a háztartások mintegy 20 százaléka mindenképpen érintett.

Magyarország húsz százaléka rosszul és sokat fűt

Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét.

Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét– fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója az éves lakhatási jelentésüket bemutató konferencián.

A magyar épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve. A hazai lakásállomány 70-80 százaléka szorul energetikai felújításra. Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

„Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége” – tette hozzá a szakember.

Európában sem jobb a helyzet

Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, tehát ezek energiahatékonysága jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. Az uniós tagállamokban az energiahatékonyság növelése a cél. Az európai ingatlantulajdonosok, családi háztulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni megfelelő módon, megfelelő hőmérsékletre a lakását, illetve 87 millió ember rossz minőségű lakásban lakik. Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon magas a rezsiköltsége, illetve 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak. Bulgáriában a legmagasabb, Finnországban pedig a legalacsonyabb azoknak a lakosságnak az aránya, akik nem tudják kifűteni az otthonukat.

*Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki. Bár hazánkban jelenleg nincs hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de szakértők szerint akkor beszélhetünk energiaszegénységről, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

 

** Forrás: Habitat for Humanity éves jelentése.

*** https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Living_conditions_in_Europe_-_housing#Housing_conditions

14.12.2023