2023. május 23. Šamorín C4E Forum - Az ipar összefog az épületfelújítás és az energiahatékonyság fellendítésének érdekében Közép- és Kelet-Európában

Energiahatékonysági együttműködés világvállalatok között

By Kanyuk László
június 16, 2023

A kelet- közép-európai (KKE) országokban a családi- és társasházban lévő otthonok kétharmada, azaz 43,6 milló lakás 30 évnél idősebb (az EU Building Stock Observatory szerint 1989 előtt épült), és legtöbbjük nem bizonyult energetikai szempontból hatékonynak. A lakosság és a társadalom a magas energiaszámlák miatt szenved, a lakókomfort alacsony, súlyos a légszennyezés és az uniós átlagot meghaladó a fosszilis tüzelőanyag-függőség. A május 23-án Szlovákiában megrendezett Közép- és Kelet-Európai Energiahatékonysági Fórum (C4E Forum) estéjén a DAIKIN, a DANFOSS, a KNAUF INSULATION, a ROCKWOOL, a SAINT-a GOBAIN, a SIGNIFY és a VELUX épületfelújítási ágazat vezetői megállapodást írtak alá ezen sürgető problémák megoldásának érdekében. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy együttműködnek, valamint szisztematikus és hatékony lépéseket tesznek a kelet-közép-európai otthonok energiahatékonyságának növelése érdekében és közpolitikai vitáiban.

A vállalatok közép-kelet-európai jelenléte több mint 42 ezer alkalmazottat és 100 gyárat foglal magában. Szándékukban áll az épületfelújítást kiemelt témává tenni, emellett rendszeresebben és hatékonyabban részt venni a helyi közéleti vitákban. Az állampolgárok és az intézmények érdeke, hogy a nemzeti kormányzatok segítsenek legyőzni az épületek felújításával kapcsolatos akadályokat, és hozzájáruljanak a tiszta levegő, a közegészségügy, az energia-biztonság és a szén-dioxidmentesítés közös jótételéhez.

A felújítás egészségesebbé, hatékonyabbá és gazdaságosabban üzemeltethetővé teheti az épületeket, tisztább levegőt és jobb energia-biztonságot biztosíthat ezekben országokban. Emellett az épületek felújítása már ma is többszázezer munkahelyet teremt a régióban.

Ezen állításokat a szakértői tanulmányok támasztják alá

A Buildings Performance Institute Europe szerint a lakóépületek hőszigetelése a végső energiafelhasználást átlagosan 44%-kal, a földgázfelhasználást pedig 46%-kal csökkentheti. A EuroWindoor szerint az ablakok cseréje akár további 15%-os energiamegtakarítást eredményezhet a fűtési szezonban. A Healthy Homes Barometer 2022 arra világított rá, hogy az európai lakosság harmadát legalább egy beltéri klímaveszély, például nedvesség, penész, sötétség, hideg vagy túlzott zaj érinti. Az EPEE HFC Outlook felmérése alapján, amelyet a Gluckman Consulting készített, a hőszivattyúk hatalmas előnye, hogy több mint 600 millió tonna CO2-kibocsátással csökkentik az európai épületállomány működését. Az Ecofys kiszámolta, hogy a műszaki épületi rendszerek, amelyek magukban foglalják a mérőeszközöket, a hőmérsékletszabályozást, a fűtés, hűtés és melegvíz-ellátás kiegyensúlyozását, akár 30%-os energiamegtakarítást is generálhatnak. Végül a Geen Switch szerint az összes világítás LED lámpákra való cseréje éves szinten 19 millió tonna CO2-kibocsátás csökkentését és 16,4 milliárd eurós energiaköltség-megtakarítást eredményezhet a KKE országokban.

A régió üzleti vezetői elkötelezettek az épületfelújítás és az energiahatékonyság népszerűsítése mellett, személyes és pénzügyi erőforrásokat biztosítanak, hogy nemzeti szervezeteket hozzanak létre és működtessenek, amelyek rendelkeznek azzal a szakértelemmel, hogy hatékonyan részt vegyenek a közvélemény formálásában és a társadalom oktatásában.

A vállalatok továbbá arra törekednek, hogy kihasználják szakértelmüket és tudásukat más vállalkozások, civil, akadémiai és közintézmények meghívásával, hogy együttműködjenek és támogassák a nemzeti és regionális kezdeményezéseket, amelyek az épületfelújítást és az energiahatékonyságot támogatják. Az együttműködés az energiahatékonysági politikákra, felújítási programokra és más kapcsolódó területekre összpontosít a közép-kelet-európai országokban, ideértve többek között Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát.

Néhány idézet az említett aláíróktól

DAIKIN, Tanja Banay, a KKE Üzleti Stratégiai Egység Kereskedelmi vezetője: "A hőszivattyúk növekedésének felgyorsítása lényeges a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése érdekében. Bármilyen típusú hőszivattyú jelentős előnyöket nyújt az energiahatékonyság és a CO2-kibocsátás csökkentése szempontjából egy gázkazánhoz képest. A 2050-ig tartó dekarbonizált épületállomány elérése érdekében különböző hőszivattyúkra lesz szükség, ideértve az megfizethető levegő-levegő modelleket is, különösen Közép-Kelet-Európai országokban."

DANFOSS, Adam Jedrzejczak, Kelet-Európa Regionális Elnöke: „Egyoldalú megközelítést figyelünk meg, amely kizárólag az energiaellátásra összpontosít, és nem eléggé a keresletre. Amennyiben nem csökkentjük az energiaigényünket, akkor a megújuló energiaforrások kiépítése nem lesz elegendő. Egyszerűen nem fogunk rendelkezni elegendő zöld energiával ahhoz, hogy kielégítsük egy növekvő népesség igényeit. A technológia rendelkezésre áll és különösen az építőiparban, az energiahatékonysági megoldásokat ma már minden szektorban alkalmazhatjuk. Ha nem cselekszünk és nem kezeljük a növekvő energiaigényt, rendkívül nehéz és költséges lesz teljesíteni a Párizsi Megállapodás célját, miszerint a átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani.”

KNAUF INSULATION, Radek Bedrna, Ügyvezető Igazgató, Kelet-Európa és Közel-Kelet: " Az EU legnagyobb gázmegtakarítási potenciállal rendelkező 7 országából 5 a KKE térségében található. Romániában, Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon több mint 50% gáz lenne megspórolható. Az épülettulajdonosoknak a felújítások fellendítéséhez stabil, hosszútávú és motiváló kormányprogramokra van szükségük."

ROCKWOOL, Andrzej Kielar, Ügyvezető Igazgató, Közép- és Kelet-Európa: "Mindenkinek kevesebb energiára van szüksége. A közép- és kelet európai országokban a legtöbb épület nem felel meg az energiahatékonysági szabványoknak. Ezt csak az épületek tömeges hőtechnikai modernizációjával lehet megváltoztatni. Nem várhatunk csodát, ehelyett minden országban következetes tervet, hatékony és hosszú távú pénzügyi támogatási programot kell végrehajtani. Ezáltal javulni fog a lakosság és az ország életszínvonala, csökkenni fog az energia szegénység, gondoskodunk a klímáról, a gazdasági fejlődésről és az energia biztonságról. Sok pozitív és nyilvánvaló eredmény van, mégis túl sok akadály áll a hőtechnikai modernizáció útjában."

SAINT-GOBAIN, Tomáš Rosák, CEO, Kelet-Európa: " Az EU CO2 kibocsátásnak, majdnem 40% -át az épületek és az építőipar termeli, melyből az utóbbi az összes szennyezés 35% -át alkotja. A SAINT-GOBAIN megmutatja, hogy ez megváltoztatható azzal, ha működésünk káros hatását csökkentő projektekbe és technológiákba fektetünk, innovatív megoldásokat fejlesztünk, amelyek hozzájárulnak az épületek energiahatékonyságához és új technológiákat vezetünk be a megújuló és újrahasznosított alapanyagok használatával."

VELUX, Krisztián Mészáros, Szenior Alelnök, Közép- és Kelet-Európa: „A legfrissebb tanulmányok szerint ötvenmillió európai háztartás szenved energiaszegénységben, amelyből minden harmadik európait érint legalább egy beltéri klímaveszély, például penész, sötétség, hideg vagy túlzott zaj. Emellett továbbra is szembesülünk az éghajlat- és energiaválságokkal, ezért mielőbb megfizethető és fenntartható épületekre lenne szükségünk, hogy az emberek jól érezzék magukat a munkahelyen, az iskolában és az otthonaikban. Ez nem csak a kormányok feladata, hanem a magánvállalatoknak is részt kell venniük a megoldásokban. Mindannyiunknak újra kell gondolni az épületeinkkel kapcsolatos hozzáállásunkat - az energiahatékonyságon túl, az éghajlatot, a környezetünket és az egészségünket is figyelembe véve.”

A résztvevő cégek bemutatása

A DAIKIN az otthoni, kereskedelmi és ipari fűtési, hűtési, szellőztetési, levegőtisztítási és hűtési technológiák vezető szállítója széles termék-, megoldás- és szolgáltatásválasztékkal. A vállalat világszerte több mint 89 000 embert foglalkoztat. A DAIKIN Airconditioning Közép-Európa a DAIKIN Europe N.V. leányvállalata, melynek székhelye Bécsben, Ausztriában található. Több mint 700 alkalmazott és 2500 partner felel az értékesítési és szerviztevékenységért 16 közép- és kelet-európai országban. www.DAIKIN-ce.com/en_us/about.html

A DANFOSS A/S olyan megoldásokat fejleszt, amelyek növelik a gépek termelékenységét, csökkentik a kibocsátást, csökkentik az energiafogyasztást és lehetővé teszik az elektromosítást. Megoldásainkat olyan területeken használják, mint a hűtés, légkondicionálás, fűtés, energiaátalakítás, motorvezérlés, ipari gépek, autóipar, hajózás és közúti járművek. Emellett megoldásokat kínálunk megújuló energiához, például nap- és szélenergiához, valamint városi távfűtési infrastruktúrához. Az innovatív mérnöki tevékenységünk egészen 1933-ig nyúlik vissza. A DANFOSS családi vállalkozás, több mint 42 000 embert foglalkoztat, és világszerte több mint 100 országban szolgálja ki ügyfeleit, 95 gyárral rendelkező globális jelenléttel. www.danfoss.com

A KNAUF INSULATION a világ legnagyobb szigetelőanyagokat és megoldásokat gyártó vállalata, közel 6000 alkalmazottal több mint 40 országban, 28 gyártóüzemmel 15 országban. www.knaufinsulation.hu

A ROCKWOOL kőzetgyapot termékeket gyárt, amelyek segítik ügyfeleinket és közösségeinket a mai legnagyobb fenntarthatósági és fejlesztési kihívások kezelésében, az energiafogyasztástól és zajszennyezéstől kezdve a tűzbiztonságon, a vízhiányon és az városi árvizeken át. A kőzetgyapot vulkanikus kőzetekből készül, természetes, újrahasznosítható, sokoldalú anyag, amely az üzleti tevékenységünk alapját képezi. www.rockwool.com

A SAINT-GOBAIN világszerte vezető szerepet tölt be a világításban, valamint a fenntartható építőiparban. A SAINT-GOBAIN építőipari és ipari piacok számára tervez, gyárt és forgalmaz anyagokat, nyújt szolgáltatásokat. Az épületek köz- és magánszektorának felújításához, könnyűszerkezetes építéshez és az építőipar és ipar dekarbonizációjához integrált megoldásokat kínál, amelyek folyamatos innovációs folyamat által fejlődnek, és fenntarthatóságot és teljesítményt biztosítanak. A vállalat kötelezettségvállalását célja, hogy "A VILÁGOT EGY SZEMLÉLETESEBB OTTHONNÁ TEGYE". 2022-ben 51,2 milliárd euró árbevételt termelt, 168 000 alkalmazottal és 75 országban található telephellyel rendelkezik. Kötelezettségvállalás a szén-dioxid semlegesség elérésére 2050-ig.

A SIGNIFY a világ egyik vezető szereplője a világítás területén, legyen szó szakemberek és fogyasztók számára készült világításról vagy okosotthonokhoz kapcsolódó világításról. Philips termékeik, Interact csatlakoztatott világítási rendszerek, valamint adatalapú szolgáltatásaink üzleti értéket nyújtanak, és javítják az életminőséget az otthonokban, az épületekben és a köztereken. 2022-ben 7,5 milliárd eurós forgalommal, mintegy 35 000 alkalmazottal és több mint 70 országban lévő jelenlétükkel büszkélkednek. www.SIGNIFY.com

A VELUX Csoport több mint 80 éve jobb beltéri környezeteket teremt a világ minden részén, napfényt és friss levegőt hozva az otthonokba és más épületekbe. A VELUX Csoportot Dániában alapították, és jelenleg több mint 36 országban van jelen. www.VELUX.com

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Company news
aprilisi banner kep

Elérkezett a családi házak ideje

Az 1990 előtt épült, gázfűtéses családi házak energetikai korszerűsítésére lehet igénybe venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot. A REPowerEU keretből 108 milliárd forintot szánnak a programra részben támogatás, részben hitel formájában. A házszigetelésre, nyílászárók cseréjére, melegvíz- és gázfűtésrendszer korszerűsítésére felhasználható programban legfeljebb 7 milliós beruházással lehet részt venni legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérésével, amit energiatanúsítványok igazolnak majd.

A beruházási összeg legfeljebb 7 millió forint, amely három elemből áll. Az egyik része a saját önerő, melynek összege 1 millió forint. A továbbiakban rendelkezésre álló 6 millió forintot 2,5 millió és 3,5 millió forint közötti összegű vissza nem térítendő állami támogatással lehet kiegészíteni, amely az adott terület átlagjövedelmétől és fejlettségi szintjétől függ. Ezenfelül 2,5 millió vagy 3,5 millió forint összegű kamatmentes hitellel lehet bővíteni. Így a projekt megvalósításához összesen 7 millió forint áll rendelkezésre.

Hozza ki a legtöbbet a támogatásból- mutatjuk hogyan!

Az elmúlt évek energiapiaci bizonytalansága, az elszálló energiaárak, mind megmutatták, mennyire fontos, hogy csökkentsük a saját energiafelhasználásunkat. Otthonunk szigetelésével nemcsak energiát és pénzt spórolunk, hanem annak értékét is növeljük. A júniustól elérhető támogatással a családi házak, elsősorban az úgynevezett „kádár-kockák” szigetelésének finanszírozását is megoldhatjuk. A Knauf Insulation számításai szerint egy családi ház esetében a megfelelő hőszigetelés, a nyílászárócsere és az erre a kialakult hőigényre tervezett gépészet hármasa adja a legjobb primer energiamegtakarítási eredményt. Ezzel akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását fűtési- és hűtési költségeit, így biztosan megfelelünk majd a pályázatban előírt kritériumnak, ráadásul az ingatlan értékét is növeljük vele. Szintén fontos szempont, hogy a hőérzetünk is javul, télen és nyáron is!

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a külső falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Nagyon fontos, hogy mindig az épületburokkal kezdjük a munkálatokat, igy a házunk hőigényét jelentősen csökkenteni tudjuk és egyúttal a komfortérzetünket is növeljük. A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát az állami támogatással pedig akár fele idő alatt is!” – tette hozzá a szakember.

Gondolkodjon előre, a jó szakembert hamar elkapkodják

A most pályázható otthonfelújítási támogatást érdemes komplex energetikai korszerűsítésre fordítani, mert így éri meg leginkább, ráadásul pénzt is hoz a házhoz a komfort előnyökön felül. Ha okosan használjuk fel, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően.

Az elmúlt években az építőiparban a szakemberhiány jelentette a szűk keresztmetszetet. Egyre nehezebb jó kivitelezőt találni, a most meghirdetett otthonfelújítási támogatás miatt megugró kereslet miatt pedig érdemes már most lekötni vagy legalább árajánlatot kérni a szakkivitelezőktől.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

16.04.2024
marciusi sajtoanyag banner kep

Hihetetlenül sokat takaríthatnak meg a magyar háztartások: csak ennyit kellene tenniük!

A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha figyelembe vesszük a lakossági és ipari felhasználást. Magyarországon a lakosság pazarolja leginkább az energiát, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32 százalékát teszi ki, miközben például az osztrák lakosság sokkal takarékosabb, mindössze 23 százalékot, a szlovák pedig csak 20 százalékot használ fel*

1998 óta március 6-a az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja. Ennek a napnak a célja a megfontolt és tudatos energia-felhasználás népszerűsítése, ösztönzése. Éppen ezért egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy van még hová fejlődni, amikor energiamegtakarításról beszélünk. Egy átlagos magyar családi ház – a Kádár-kocka – szigetelésével akár 50 százalékkal csökkenthetjük a fűtésre és hűtésre használt energiafelhasználásunkat.

Mit nyerünk, ha spórolunk az energiával?

Csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, egészségesebbé válik a környezetünk, csökkentjük a légszennyezést, hozzájárulunk az energiabiztonsághoz, csökkentjük épületeink fenntartási költségeit, pozitív makroökonómiai hatások lépnek fel, hozzájárulunk az ipari termelékenységhez, hozzájárulunk a szegénység csökkenéséhez, munkahelyeket teremtünk, csökkentjük az energiaszámlánkat és így növeljük az elkölthető jövedelmet.**

Magyarország egy főre jutó évi 6,27 tonnás CO2-kibocsátásából 1,43 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne***. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók emelkedéséhez, a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológiai lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem nemzetgazdasági kérdés is.

Klímaharc az otthonunkban kezdődik, a rezsiszámla nem hazudik

A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia háromnegyedét fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 1 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Nem mindegy, mi van a fejünk felett

Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra. A Knauf Insulation az Energiahatékonysági Világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem csak életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be, 70 százalékuk ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.

„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m2 tető szorulhat felújításra” – mondta Nagy Gergely, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Megfelelően szigetelt tető esetén fűtési/hűtési költségünk akár 25 százalékát is megtakaríthatjuk, ami éves szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet hazánkban, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is jelentősen csökkentené” – tette hozzá a szakember.

Mi is elvégezhetjük, de jobb, ha szakemberre bízzuk

Érdemes tudni, hogy a tetőszigetelést akár mi magunk is elvégezhetjük. Tekercses vagy táblás üveggyapottal könnyen és gyorsan hőszigetelhetünk a szarufák között és alatt, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel. Ennél még egyszerűbb és gyorsabb megoldás a padlásfödémre leteríteni az üveggyapotot. Természetesen ügyeljünk a megfelelő páraáteresztésre és párazárásra, és a jó anyagminőségre, vastagságra - legalább 20-25 cm vastag szigetelés szükséges!

Szakemberek több évtizedes tapasztalata, hogy akár az 5-6 éves tetők – a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt – is javításra szorulnak. A rosszul kivitelezett, szigetelt tetőt nagyon nehéz, költséges és időigényes kijavítani. Erre kínálhat megoldást az innovatív, fújható üveggyapot szigetelés, mely akár egy nap alatt megvalósítható, épület típustól függően, bontási és javítási munkák nélkül.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat.

Források:

https://www.iea.org/regions/europe/efficiency-demand
** https://www.climate-transparency.org
*** https://ec.europa.eu/clima/eu-action/climate-strategies-targets/2050-long-term-strategy_hu

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

06.03.2024
decemberi banner kep

Energiapazarló és rosszul fűtött házakban élünk

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből körülbelül 800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 20 százalékát, legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység*. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat 15 százalék felett van. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 20-25 százaléka jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű. A Knauf Insulation és a Habitat for Humanity szakemberei szerint ezzel a jelenséggel szemben az egyik leghatékonyabb módszer a lakóépületek szigetelése lenne.

Magyarországon a lakosság jelentős részének nincs megfelelő minőségű lakása**

Energialábnyomunk legnagyobb részét épületeink hűtése és fűtése teszi ki, és ez jól mutatja, hogy hazánkban valójában mekkora problémát jelent az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és fűtőberendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők – egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése több energiát igényel. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban arányosan magasabbak a lakhatás költségei, vagyis az fizet bevételeinek arányában többet a lakhatásért, aki kevesebbet keres.

Egy rossz minőségű lakás nemcsak az energiakiadásokra, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is. A lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány kétszer magasabb, a háztartások mintegy 20 százaléka mindenképpen érintett.

Magyarország húsz százaléka rosszul és sokat fűt

Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét.

Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét– fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója az éves lakhatási jelentésüket bemutató konferencián.

A magyar épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve. A hazai lakásállomány 70-80 százaléka szorul energetikai felújításra. Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

„Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége” – tette hozzá a szakember.

Európában sem jobb a helyzet

Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, tehát ezek energiahatékonysága jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. Az uniós tagállamokban az energiahatékonyság növelése a cél. Az európai ingatlantulajdonosok, családi háztulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni megfelelő módon, megfelelő hőmérsékletre a lakását, illetve 87 millió ember rossz minőségű lakásban lakik. Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon magas a rezsiköltsége, illetve 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak. Bulgáriában a legmagasabb, Finnországban pedig a legalacsonyabb azoknak a lakosságnak az aránya, akik nem tudják kifűteni az otthonukat.

*Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki. Bár hazánkban jelenleg nincs hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de szakértők szerint akkor beszélhetünk energiaszegénységről, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

 

** Forrás: Habitat for Humanity éves jelentése.

*** https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Living_conditions_in_Europe_-_housing#Housing_conditions

14.12.2023