People

Knauf Insulation colleagues discuss how to break gender bias at work

By Knauf Insulation
június 21, 2022

“I remember feeling increasingly frustrated with outdated attitudes towards women in the workplace. I realised that if I wasn’t going to challenge bias then people may think I was accepting it, and that didn’t feel right.”

These are the words of Jane Curran, Head of Commercial Development for Knauf Insulation Northern Europe in the UK, who took a conscious decision to push back against gender bias in the workplace.

“I began challenging it the next few times it happened and while some people were open to the feedback, others were not, but I knew I had to be consistent, I wasn’t just speaking out for myself but for others too”, says Jane Curran, Head of Commercial Development for Knauf Insulation Northern Europe in the UK

Jane Curran.jpg

It was an important decision professionally and personally.

Jane is now a member of Knauf Insulation’s Diversity and Inclusion (D&I) Working Group and in 2018 received a Knauf Leadership Award. “It felt great to know that the business acknowledged a variety of leadership styles, and I didn’t have to show typically male traits to be successful. I may work in a male dominated team, but I didn’t have to change who I was to be accepted.”

 

Bias and the gender pay gap

Today is International Women’s Day which this year calls on everyone to #BreakTheBias and work towards a gender equal world, free of bias, stereotypes and discrimination where difference is valued.

And there is a lot of work to be done. In the European Union, for example, women earn 84 cents for every €1 that a man earns and only 6.9% of CEOs are women. And, as the European Commission points out, “The main cause of this is the way women’s skills are valued compared to men’s.”

In other words, bias.

Siân Hughes, Knauf Insulation’s Group HR & Corporate Affairs Director, says: “We are all hard wired by our upbringing, genetics, life view and environment and develop implicit beliefs — stereotypes and attitudes — which influence the way we interact with colleagues and how we make decisions.

“As a result, people can have both positive and negative working experiences working with us. We are often unaware we have these biases or the impact they have. Women experience more unconscious biases than men in the workplace because we still associate typically male traits with leadership.”

 

Raising awareness of bias

In line with the #PutPeopleFirst goal of Knauf Insulation’s sustainability strategy For A Better World, the company has committed to build on the diversity that has made the company such a success.

Already a significant amount of work has been carried out across the company to break bias on a systemic level, while workshops, discussions and training to raise awareness of individual bias have received positive feedback.

In addition, there has been an emphasis on understanding how more inclusive environments for female colleagues can help ensure everyone is given the opportunity to have their voice heard.

This year the focus will be on programmes for leaders to raise awareness of how unconscious bias can impact the people around them and on training of Human Resource team in specific areas such as fair recruiting and appraisal.

It is important to accept that gender inequality exists, and we all need to contribute to create a bias-free environment by being conscious of our contribution to it.
Siân Hughes, Knauf Insulation’s Group HR & Corporate Affairs Director

"This is not just a ‘women’s issue’ - it is the responsibility of every person to support women and provide equal opportunities and fair pay," says Siân Hughes. 

Ian Gornall, Knauf Insulation’s Expansion Director based at St Helens in the UK and a member of the company’s D&I Working Group, says: “I support female colleagues by treating them the same as I treat male colleagues while recognising differences between genders. It’s about treating people with respect, being honest and showing empathy and aligning towards common goals regardless of gender or differences.

“Women cannot solve inequality problems on their own. When we see or hear inappropriate behaviour or comments or witness a female colleague not being treated equitably then we all have a duty to call it out”, says Ian Gornall, Knauf Insulation’s Expansion Director based at St Helens in the UK and a member of the company’s D&I Working Group.

Ian Gornall.jpg

Underestimating women’s abilities

Ian says there is a need to redress the balance at Knauf Insulation’s manufacturing facilities by ensuring that the appropriate framework is in place for female recruits as well as doing more to attract women to manufacturing roles by ensuring job adverts, interviews and role content are inclusive.

Inclusivity is key as, in the words of Gizem Bulbul, Product Specialist based at Knauf Insulation’s Eskişehir plant in Turkey, construction is considered “a man’s job” and women’s abilities are often underestimated.

Gizem, like Jane, has faced gender bias and her solution was to continue working without losing her motivation. “You cannot fight with an irrational approach,” she says.

Today, her advice to other women is to be open and direct and accepted for who they are.

Gizem Bulbul.jpg

“We need more female managers to set an example and open new paths for female colleagues. We also need to make people more aware of biased behaviour because it is usually seen as just a habit,” says Gizem Bulbul, Product Specialist based at Knauf Insulation’s Eskişehir plant in Turkey

These words resonate with Cox Dieben, Knauf Insulation’s HR Manager in the Netherlands. “The bias women face in the workplace varies, but one of our customer service employees told me one that I think is very relevant.

“Men that call with technical questions about our products ask her to put a male colleague on the phone even before they’ve asked their question.

“The bias that women are less knowledgeable about technical issues than men is still very much alive and I think it’s one we should address at Knauf Insulation.”

 

 ‘We need to understand how we see others’

Yaprak Nayir, Sustainability Specialist at Knauf Insulation’s Central team in Visé, Belgium, and a member of the D&I Working Group says it is important to put bias in context.

“The first think you should consider is that a bias thought is never about you,” Yaprak says. “The way people treat you is their responsibility. My defence mechanism is to never take it personally because they would reflect the same bias thoughts and behaviours in another form to someone else.”

Yaprak says she has learned a great deal from female mentors about how to overcome biased behaviours, but she believes more needs to be done, particularly in terms of understanding.

“We need to examine and train ourselves to understand the lenses we use to see others to raise awareness of bias,” she says.

Yaprak Nayir.jpg

“To close the gender gap and see more women in higher management positions we need to keep supporting our female colleagues and give them the same opportunity and chances as our male colleagues. Everybody deserves a fair, healthy working environment where they can flourish”, says Yaprak Nayir, Sustainability Specialist at Knauf Insulation’s Central team in Visé, Belgium.

To learn more about International Women’s Day visit the #BreakTheBias site. 

Picture above: Knauf Insulation colleagues are supporting #BreakTheBias. The image is created using the resources shared for #IWD2022 #BreakTheBias by https://www.internationalwomensday.com/.

Company news
aprilisi banner kep

Elérkezett a családi házak ideje

Az 1990 előtt épült, gázfűtéses családi házak energetikai korszerűsítésére lehet igénybe venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot. A REPowerEU keretből 108 milliárd forintot szánnak a programra részben támogatás, részben hitel formájában. A házszigetelésre, nyílászárók cseréjére, melegvíz- és gázfűtésrendszer korszerűsítésére felhasználható programban legfeljebb 7 milliós beruházással lehet részt venni legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérésével, amit energiatanúsítványok igazolnak majd.

A beruházási összeg legfeljebb 7 millió forint, amely három elemből áll. Az egyik része a saját önerő, melynek összege 1 millió forint. A továbbiakban rendelkezésre álló 6 millió forintot 2,5 millió és 3,5 millió forint közötti összegű vissza nem térítendő állami támogatással lehet kiegészíteni, amely az adott terület átlagjövedelmétől és fejlettségi szintjétől függ. Ezenfelül 2,5 millió vagy 3,5 millió forint összegű kamatmentes hitellel lehet bővíteni. Így a projekt megvalósításához összesen 7 millió forint áll rendelkezésre.

Hozza ki a legtöbbet a támogatásból- mutatjuk hogyan!

Az elmúlt évek energiapiaci bizonytalansága, az elszálló energiaárak, mind megmutatták, mennyire fontos, hogy csökkentsük a saját energiafelhasználásunkat. Otthonunk szigetelésével nemcsak energiát és pénzt spórolunk, hanem annak értékét is növeljük. A júniustól elérhető támogatással a családi házak, elsősorban az úgynevezett „kádár-kockák” szigetelésének finanszírozását is megoldhatjuk. A Knauf Insulation számításai szerint egy családi ház esetében a megfelelő hőszigetelés, a nyílászárócsere és az erre a kialakult hőigényre tervezett gépészet hármasa adja a legjobb primer energiamegtakarítási eredményt. Ezzel akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását fűtési- és hűtési költségeit, így biztosan megfelelünk majd a pályázatban előírt kritériumnak, ráadásul az ingatlan értékét is növeljük vele. Szintén fontos szempont, hogy a hőérzetünk is javul, télen és nyáron is!

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a külső falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Nagyon fontos, hogy mindig az épületburokkal kezdjük a munkálatokat, igy a házunk hőigényét jelentősen csökkenteni tudjuk és egyúttal a komfortérzetünket is növeljük. A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát az állami támogatással pedig akár fele idő alatt is!” – tette hozzá a szakember.

Gondolkodjon előre, a jó szakembert hamar elkapkodják

A most pályázható otthonfelújítási támogatást érdemes komplex energetikai korszerűsítésre fordítani, mert így éri meg leginkább, ráadásul pénzt is hoz a házhoz a komfort előnyökön felül. Ha okosan használjuk fel, a korábbiakhoz képest évekkel rövidül a befektetett összeg megtérülési ideje a csökkent rezsikiadásoknak köszönhetően.

Az elmúlt években az építőiparban a szakemberhiány jelentette a szűk keresztmetszetet. Egyre nehezebb jó kivitelezőt találni, a most meghirdetett otthonfelújítási támogatás miatt megugró kereslet miatt pedig érdemes már most lekötni vagy legalább árajánlatot kérni a szakkivitelezőktől.

16.04.2024
marciusi sajtoanyag banner kep

Hihetetlenül sokat takaríthatnak meg a magyar háztartások: csak ennyit kellene tenniük!

A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha figyelembe vesszük a lakossági és ipari felhasználást. Magyarországon a lakosság pazarolja leginkább az energiát, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32 százalékát teszi ki, miközben például az osztrák lakosság sokkal takarékosabb, mindössze 23 százalékot, a szlovák pedig csak 20 százalékot használ fel*

1998 óta március 6-a az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja. Ennek a napnak a célja a megfontolt és tudatos energia-felhasználás népszerűsítése, ösztönzése. Éppen ezért egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy van még hová fejlődni, amikor energiamegtakarításról beszélünk. Egy átlagos magyar családi ház – a Kádár-kocka – szigetelésével akár 50 százalékkal csökkenthetjük a fűtésre és hűtésre használt energiafelhasználásunkat.

Mit nyerünk, ha spórolunk az energiával?

Csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, egészségesebbé válik a környezetünk, csökkentjük a légszennyezést, hozzájárulunk az energiabiztonsághoz, csökkentjük épületeink fenntartási költségeit, pozitív makroökonómiai hatások lépnek fel, hozzájárulunk az ipari termelékenységhez, hozzájárulunk a szegénység csökkenéséhez, munkahelyeket teremtünk, csökkentjük az energiaszámlánkat és így növeljük az elkölthető jövedelmet.**

Magyarország egy főre jutó évi 6,27 tonnás CO2-kibocsátásából 1,43 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne***. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók emelkedéséhez, a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológiai lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem nemzetgazdasági kérdés is.

Klímaharc az otthonunkban kezdődik, a rezsiszámla nem hazudik

A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia háromnegyedét fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 1 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Nem mindegy, mi van a fejünk felett

Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra. A Knauf Insulation az Energiahatékonysági Világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem csak életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be, 70 százalékuk ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.

„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m2 tető szorulhat felújításra” – mondta Nagy Gergely, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Megfelelően szigetelt tető esetén fűtési/hűtési költségünk akár 25 százalékát is megtakaríthatjuk, ami éves szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet hazánkban, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is jelentősen csökkentené” – tette hozzá a szakember.

Mi is elvégezhetjük, de jobb, ha szakemberre bízzuk

Érdemes tudni, hogy a tetőszigetelést akár mi magunk is elvégezhetjük. Tekercses vagy táblás üveggyapottal könnyen és gyorsan hőszigetelhetünk a szarufák között és alatt, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel. Ennél még egyszerűbb és gyorsabb megoldás a padlásfödémre leteríteni az üveggyapotot. Természetesen ügyeljünk a megfelelő páraáteresztésre és párazárásra, és a jó anyagminőségre, vastagságra - legalább 20-25 cm vastag szigetelés szükséges!

Szakemberek több évtizedes tapasztalata, hogy akár az 5-6 éves tetők – a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt – is javításra szorulnak. A rosszul kivitelezett, szigetelt tetőt nagyon nehéz, költséges és időigényes kijavítani. Erre kínálhat megoldást az innovatív, fújható üveggyapot szigetelés, mely akár egy nap alatt megvalósítható, épület típustól függően, bontási és javítási munkák nélkül.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat.

Források:

https://www.iea.org/regions/europe/efficiency-demand
** https://www.climate-transparency.org
*** https://ec.europa.eu/clima/eu-action/climate-strategies-targets/2050-long-term-strategy_hu

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

06.03.2024
decemberi banner kep

Szigeteléssel sokat tehetünk az energiaszegénység ellen!

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből körülbelül 800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 20 százalékát, legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység*. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat 15 százalék felett van. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 20-25 százaléka jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű. A Knauf Insulation és a Habitat for Humanity szakemberei szerint ezzel a jelenséggel szemben az egyik leghatékonyabb módszer a lakóépületek szigetelése lenne.

Magyarországon a lakosság jelentős részének nincs megfelelő minőségű lakása**

Energialábnyomunk legnagyobb részét épületeink hűtése és fűtése teszi ki, és ez jól mutatja, hogy hazánkban valójában mekkora problémát jelent az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és fűtőberendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők – egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése több energiát igényel. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban arányosan magasabbak a lakhatás költségei, vagyis az fizet bevételeinek arányában többet a lakhatásért, aki kevesebbet keres.

Egy rossz minőségű lakás nemcsak az energiakiadásokra, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is. A lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány kétszer magasabb, a háztartások mintegy 20 százaléka mindenképpen érintett.

Magyarország húsz százaléka rosszul és sokat fűt

Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét.

Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét– fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója az éves lakhatási jelentésüket bemutató konferencián.

A magyar épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve. A hazai lakásállomány 70-80 százaléka szorul energetikai felújításra. Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

„Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége” – tette hozzá a szakember.

Európában sem jobb a helyzet

Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, tehát ezek energiahatékonysága jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. Az uniós tagállamokban az energiahatékonyság növelése a cél. Az európai ingatlantulajdonosok, családi háztulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni megfelelő módon, megfelelő hőmérsékletre a lakását, illetve 87 millió ember rossz minőségű lakásban lakik. Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon magas a rezsiköltsége, illetve 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak. Bulgáriában a legmagasabb, Finnországban pedig a legalacsonyabb azoknak a lakosságnak az aránya, akik nem tudják kifűteni az otthonukat.

*Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki. Bár hazánkban jelenleg nincs hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de szakértők szerint akkor beszélhetünk energiaszegénységről, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

 

** Forrás: Habitat for Humanity éves jelentése.

*** https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Living_conditions_in_Europe_-_housing#Housing_conditions

14.12.2023