Millió tonnákban mérhető károsanyag-kibocsátást spórolhat meg Magyarország a lakásállomány szigetelésével
2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30 százalékos, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarítást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 32 százalékáért felelős épületek fűtési-hűtési célú energiafogyasztását drasztikusan, alig 10 éven belül szinte nullára csökkentjük. Ugyan az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, – Európában ez csaknem 20 százalékkal csökkent – de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy hazánk is teljesíteni tudja a 2030-as célszámokat.
A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld Napja* alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek arra, változtatásra van szükség. A Knauf Insulation szakemberei szerint az épületállomány újraszigetelésével még visszafordíthatók lehetnek a káros folyamatok, ugyanis a világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, amelyet szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal lehet jelentősen csökkenteni.
Csökkent Magyarország károsanyag-kibocsátása is, de nem eléggé
Magyarországon, az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi–mutatóért, az 57 millió tonnás magyar CO2 kibocsátás 32 százalékáért, a lakossági fűtés-hűtés a felelős. Otthonaink 70 százalékát a nem, vagy nem megfelelően szigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100-130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen. Egy jól megtervezett szigeteléssel 50 százalékos, komplex energetikai felújítással akár 80-90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Évente 2 millió tonnával csökkenthető lenne a CO2 -kibocsátás, a karbonlábnyomunk pedig 32 százalékkal. Épületeink energiahatékonyságának javulása tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az unió végső célja az, hogy az új – és a felújított épületek közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz-hűtésükhöz szinte csak megújuló energiaforrást kelljen használni.
Szigeteljünk!
Egyéni szemléletváltásra van szükség. Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata FF, vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017-2022 között az új lakóingatlanok csupán 20 százaléka volt BB vagy annál magasabb minősítésű. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazása a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik. A legzöldebb energia a fel nem használt energia!
Ablakon kidobott pénz is lehet a szigetelés, amely évtizedekre fogva tarthat
Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások sokszor a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak.
„A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos hosszan fogva tartanak. Megvesszük a legolcsóbb, esetenként kevésbé korszerű terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ugyanakkor egy rosszul tervezett és kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés elől, ezt hívják szakmai körökben lock-in/belakatolási hatásnak” – tette hozzá a szakember.
Ezen felül természetesen még rengeteget tehetünk azért, hogy megóvjuk a bolygónkat. Zöldítsük a környezetünket, törekedjünk a „zero waste”-re, használjuk a közösségi közlekedést, félkész, kész helyett együnk friss hazai termékeket, együnk kevesebb állati terméket!
A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól.
*A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. A Föld napját először 1970. március 21-én tartották, ami az északiféltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat). A következő jelentős esemény a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása volt 1989-ben Kaliforniában, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. Célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására.
További információ kérhető:
Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]
Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

Egy átlagos család éves rezsikiadása meghaladhatja az egymillió forintot
Egy átlagos család éves rezsikiadása meghaladhatja az egymillió forintot is, melynek 75 százalékát a fűtés- és hűtés költsége adja. A legtöbb házban a megfelelő szigetelés hiánya miatt az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. Ha nem akarjuk az utcát fűteni, már egy nap alatt is korszerűsíthetjük tetőnket, padlásunkat.
A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a háztartások rezsijük átlagosan 75 százalékát fűtésre-hűtésre költik, ugyanis az épületek 60-70 százalékában nincs megfelelően szigetelve sem a tető, sem a födém. Hiába vannak modern nyílászáróink: mivel a meleg levegő felfelé száll, az energia 25 százalékát elveszítjük a tetőn keresztül. Régebben egy korszerűtlen tetőszerkezet felújítása rengeteg kosszal, bosszúsággal járó, több hetes munkát jelentett. A tető hőszigetelése – az egyre népszerűbb innovatív fújható szigetelésnek köszönhetően – ma már az egyik legegyszerűbben, leggyorsabban elvégezhető munka, időjárástól függetlenül, akár télen is.
Gyors munka, kevesebb munkadíj
Az energiaárak világpiaci árrobbanása arra is felhívja a figyelmet, hogy minél előbb érdemes gondoskodnunk a rezsiköltségek csökkentéséről. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását. Egyes lakóépületeknél körülményes megoldani a födém és a tető utólagos hőszigetelését, azonban a fújható szigetelés megoldást kínál az ilyen esetekre is. Ezeket a kötőanyag nélkül készülő üveggyapot termékeket a más módon nem, vagy nagyon nehezen hozzáférhető üregek kitöltésére, előtétfalas épületek hőszigetelésére, ferdesíkba helyezett régi, összeroskadt hőszigetelések felújítására, illetve függesztett álmennyezetek fölötti szigetelésre fejlesztették ki. Szigetelhetők vele az üreges falszerkezetek, a fa-, illetve betonfödémek, és a kéthéjú lapostetők egyaránt. Ezzel a technológiával bontás nélkül, akár egy nap alatt elvégezhetők a szigetelési munkálatok és a fajlagos bekerülési költsége sem magasabb a hagyományos szigetelésénél. Az épület teljes élettartama során állandó teljesítményt nyújt, ezért kiváló befektetés is.
Ami a legjobban megéri
Padlásszigetelésként alkalmazva jelentős költséget takaríthatunk meg télen és nyáron is, hiszen az épületünkön a födém télen jobban megtartja a meleget, nyáron nem engedi be a hőséget. Az elmúlt években a magyar piacon jelentősen megemelkedett az építőanyagok és az alapanyagok ára, és a szakemberek is további áremelkedést prognosztizálnak. Ezért is nagyon fontos, hogy a felújítási kiadás minél jobban hasznosuljon.
„A legolcsóbb és legtisztább energia a fel nem használt energia! Az egyik leghamarabb megtérülő befektetés a födém szigetelése lehet, ráadásul egyes lakóépületeknél körülményes megoldani a födém és a tető utólagos hőszigetelését, azonban a fújható üveggyapot technológia megoldást kínál az ilyen esetekre is” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ráadásul a megfelelő szigetelés nem csak az épületben lakók komfort érzetét javítja, hanem jelentősen növeli az otthonunk piaci értékét is” – tette hozzá a szakember.
Még nem késő elkezdeni takarékoskodni az energiával!
Célszerű még a hideg beállta előtt elvégezni a korszerűsítést, ha sokat szeretnénk spórolni. A fújható szigetelés jelentősen javítja az épületszerkezeti elem U értékét, használatával jelentős energiamegtakarítás érhető el.
„A fújható szigetelési eljárással gyorsan jelentős javulást érhetünk el épületeink energiahatékonyságában. Fújható szigeteléssel a lehető legegyszerűbben, leggyorsabban, és legprecízebben, hőhídmentesen lehet elvégezni a munkát! A befújó gép segítségével bontás nélkül gyorsan, tiszta munka végezhető, nincs felesleges hulladék és felfordulás, megspórolhatók a festési, állványozási, bontási költségek. Egy munkanap alatt kb. 160 m2 felületet lehet szigetelni” – mondta el Brassnyó László, a Knauf Insulation alkalmazástechnikusa.
A fújható szigetelésnek köszönhetően az épület megjelenése változatlan marad, míg a szigetelés maga környezetbarát, a lecsökkent fűtési igény miatt csökken az épület CO2-kibocsátása is. Könnyű, minimálisan terheli a tetőszerkezetet, nem éghető, nem nedvszívó, jó páraáteresztő, hőhídmentes szigetelést biztosít. Nem szolgál táptalajként gombák vagy baktériumok számára sem.
További információ kérhető:
Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]
Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

Harmadával többet érnek a piacon a szigetelt, zöld irodák
A kihívásokkal teli ingatlanpiaci környezet az irodapiacon is nyomot hagyott, derül ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép közös adatelemzéséből, mely azt vizsgálta, hogy alakulnak a trendek, és milyen hatások mozgatják azokat. A szeptemberi piaci adatokat elemezve az látszik, hogy a fővárosban a most bérelhető irodák átlagos bérleti díja négyzetméterenként 9,2 euró az euróban hirdetett, és 3700 forint a forintban hirdetett irodaépületek esetében. Az átlagárhoz képest azonban nagyon nagy eltérések is lehetnek, hiszen a piacon az irodaház besorolásától függően éppúgy találunk 5 eurós és 23 eurós ajánlatot, sőt, egy-két szélsőséges esetben ennél még jóval drágább bérelhető iroda is akad a hirdetések között.
A szeptemberi adatfelvételből jól látszik, hogy az oldalra frissen feltöltött budapesti irodák területi megoszlása is meglepő tendenciát mutat. A budapesti új építésű, „A” kategóriás irodák 80-90 százaléka zöld és 74 százalékuk három budapesti kerületre koncentrálódik. Az elmúlt 12 hónapban a XI. kerület 39 százalékos, a XIII. kerület 20 százalékos, a XIV. kerület pedig bő 15 százalékos aránnyal vezeti a zöldiroda kínálati listát. Budapesten belül pedig a legkeresettebb részek a kötött pálya melletti irodaházak, a 2-es, 3-as, 4-es metró és a fő villamos vonalak melletti útvonalak, a Váci folyosó, az Üllői út, és a belvárosi utcák. Jól látszik, hogy az irodapiac gyakorlatilag a fővárosi irodapiacot jelenti, a tényleges irodaházak legnagyobb része itt található, míg vidéken sokkal jellemzőbb az irodai célra használt lakóingatlanok bérlése.
Drágább, mégis költséghatékonyabb
A felmérésből jól látszik, hogy a fővárosi irodapiacon jelentős felárat kérnek az energiatakarékos irodákért, illetve az is kirajzolódik, hogy az energiahatékony – más néven zöld – irodakínálat nagyobb része jellemzően Budán található. Az energiatakarékos öko-irodák nem csupán komfortosabbak és környezetkímélőbbek, de bérleti díjuk a piacon átlagosan harmadával magasabb a hagyományos, kevésbé korszerű társaikéhoz képest. Két azonos paraméterekkel rendelkező iroda közül többségében a zöldebb megoldással építettet választják a cégek akkor is, ha az drágább, mert hosszú távon jóval kedvezőbb az üzemeltetési költségük.
Nagyobb profit, boldogabb munkatársak
Tíz, interneten indított irodakeresésből 3-4 alkalommal felbukkan valamelyik környezettudatos szempont is a feltételek között, ilyenek például az intelligens világítás, a fűtés-hűtés költségei, a szigetelés, a zöld tetőterasz, a napelemes és napkollektoros kialakítás, vagy éppen a hangszigetelés. Ez utóbbi is egyre fontosabb szempont, amikor a munkaadók irodahelyszínt keresnek, hiszen fontos hogy a dolgozókra jutó zajterhelés minél kisebb legyen. Az elsődleges feltétel mégis az ár, a lokáció és az épület minősége, avagy látványa marad. Egy energiatakarékos épületben történő bérlés vagy vásárlás hozzájárulhat a vállalati fenntarthatósági célokhoz és egyben csökkenti a működési költségeket is. A modern, energiatakarékos fűtési, szellőztetési és légkondicionáló rendszerek, vagy a magas színvonalú létesítmény-kezelési szolgáltatások közvetlenül befolyásolják az iroda dolgozóinak komfortját. Egy kényelmes munkakörnyezet hozzájárulhat a magasabb dolgozói elégedettséghez.
Az energiahatékony irodákat eladni is jobban lehet
Megnéztük a fővárosi irodák átlagos eladási árait is – bár ez egy jóval kisebb piac. Budapesten jelenleg 888 ezer forint egy átlagos eladó irodai négyzetméter, és az árak lokációtól függően változnak. Míg Csepelen akár 350 ezer forintos négyzetméteráron is vehetünk irodát, Zuglóban csaknem 1,3 milliót kell kifizetni ugyanezért. A környezettudatos beruházók száma is növekszik, ami részben azért van, mert a zöld épületek jobb bérleti és értékesítési árakat kínálnak. Emellett a vállalatokon is egyre nagyobb a nyomás, hogy környezetbarát módon működjenek, így az újonnan épülő irodáknak is egyre nagyobb hányada környezettudatos, jól szigetelt, közel nulla energiaigényű.
“A zöld minősítés megléte általában magasabb épületminőséggel társul, ami a bérleti díjban és ezáltal az ingatlan értékében is tükröződik. Habár az ingatlanok sokféle jellemzője befolyásolja a bérleti díjat, a CBRE* becslése szerint a budapesti irodapiacon mintegy 9–10 százalék zöld prémium mérhető a bérleti díjakban, szemben a 6 százalékos európai átlaggal” – mondta Ballagó Antal az Otthontérkép csoport vezérigazgatója.
„A zöld minősítéssel rendelkező irodákért fizetendő magasabb bérleti díjat kompenzálja a magasabb fokú energiahatékonyságból eredő alacsonyabb rezsiköltség. A változó piaci követelményekhez a kínálat is igazodott, a 2022-ben átadott (új építésű vagy felújított) budapesti modern irodaházak mindegyikének legalább BB volt az energetikai besorolása, ami megfelel a közel nulla energiaigény követelményeinek, melynek teljesítése 2024. július 1-jétől kötelező lesz a használatbavételi engedélyezési eljárásoknál” – mondta Nagy Gergely Dániel a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy megfelelően szigetelt, és akusztikailag is jól megtervezett irodaépületben a munkavállalók komfortosabb és kellemesebb környezetben dolgozhatnak, és sokszor a vállalkozás sikeressége is múlhat a munkakörülményeken” – tette hozzá a szakember.
*A kereskedelmi ingatlanok és befektetések vezető szolgáltatója
További információ kérhető:
Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]
Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]