Szigeteléssel hasznosulhat legjobban a felújítási támogatás

Milliókat hozhat az állami pénz

By Kanyuk László
május 19, 2021

Az otthonfelújítási támogatás segítségével nemcsak a felújítási kiadásainkat felezhetjük meg, hanem az ingatlanunk értékét is jelentősen növelhetjük, amennyiben ezt a pénzt ingatlanunk szigetelésére fordítjuk. Az így befektetett összeg pedig azonnal el is kezd megtérülni a jelentősen lecsökkent rezsikiadásainknak köszönhetően. A szigetelési munkákhoz a járvány előtt négyzetméterenként 3,5 ezer forintért már jó szakembert lehetett kapni, mára viszont nem ritka az egy négyzetméterre jutó 6 ezer forintos munkadíj sem. Az építőanyagok ára is kilőtt, így különösen fontos, hogy a kiadások a lehető legjobban hasznosuljanak.

Már 2020-ban megmozdult a lakáskorszerűsítés és bővítés piaca, miközben az építésre és ingatlanvételre újonnan folyósított lakáshitelek mennyisége visszaesett, korszerűsítésre és bővítésre az előző évinél 8,6 százalékkal többen vettek fel kölcsönt. Arra, hogy mennyire ráfért erre a területre az állami támogatás, erőteljesen utal, hogy közben az egy felújításihitel-szerződésre eső érték jelentősen – majdnem 15 százalékkal – visszaesett, számította ki a KSH adatai alapján azénpénzem.hu.

Az idén bevezetett otthonfelújítási támogatással nagyot változott a helyzet. Legfeljebb 3 millió forintos, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást lehet igénybe venni otthonfelújításra. A támogatás részleteit itt szedtük csokorba.

Az első értékelés szerint az első bő három hónap alatt háromezer igénylés érkezett, a családonként átlagosan igényelt összeg pedig 1,5 millió forint lett. A legtöbben a belső tér felújítására (22 százalék), napelemes rendszer kialakítására, cseréjére (15 százalék) tetőfelújításra (12 százalék), továbbá a külső nyílászárok cseréjére, valamint klímaberendezés beépítésére, cseréjére igényelték az állami segítséget. Még mindig nagyon kevesen vannak azonban azok, akik otthonuk energetikai felújítását, szigetelését oldanák meg az „ingyen pénzzel”, pedig egy jól tervezett, szakszerűen kivitelezett homlokzati és födémszigeteléssel legalább46 százalékkal is csökkenthetők lennének a fűtési-hűtési költségek. Ezzel a beruházással ingatlanunk értékét is növelhetjük, illetve a befektetett összeg néhány éven belül az alacsonyabb rezsiköltség miatt megtérül.

Ezekkel a költségekkel lehet kalkulálni

A Knauf Insulation szakemberei szerint a leghamarabb megtérülő befektetés a födém szigetelése. Négyzetméterenként 1500-2000 forintos anyagköltséggel – 30 cm vastagság esetén – 25 százalékos fűtési-hűtési megtakarítás érhető el.

A homlokzat minőségi szigetelésének anyagköltsége négyzetméterenként 6,5-7 ezer forintba kerül, vakolással, színezéssel együtt. A kőzetgyapot szigetelés vastagságának el kell érnie a legalább 12-15 centimétert, mert ez szükséges ahhoz, hogy a legelterjedtebb falszerkezetek esetében az épület megfeleljen a közel nulla energiaigény* kritériumnak – ezt az elvárást többszöri időpont módosítás után most 2022 második felére tolták ki. A Knauf Insulation a bonyolult előírások és a gazdaságossági szempontok miatt mindenkinek azt tanácsolja, hogy vegye igénybe szakember segítségét és energetikai audit nélkül ne kezdjen felújításba. A szigetelőanyaggyártó számításai szerint homlokzatszigeteléssel a fűtés-hűtés számla átlagosan 35 százalékkal csökkenthető, a befektetés ára pedig 8-10 év alatt megtérülhet. Az állami támogatással a megtérülési idő pedig a felére csökkenthető.

Fontos a jó szakember

A felújítást tervezők legnagyobb félelme manapság, hogy miként és mennyiért tudnak megfelelő szakembert felfogadni. Az adatok az építőipar kapacitáshiánya miatt nagyon eltérőek. A járvány előtt négyzetméterenként átlagosan 3,5 ezer forintért már megbízható, jó referenciákkal rendelkező szakembert lehetett kapni. Jelenleg azonban már egyáltalán nem ritka az egy négyzetméterre jutó 6 ezer forintos munkadíj sem. A családi házak szigetelését akár egy évvel előbb is érdemes megterveztetni, mivel az építőipari kapacitáshiány miatt nagyon nehéz megfelelő kivitelezőt találni, az árak pedig csak mennek egyre feljebb.

Gyakori hibák, amit elkövetnek a megrendelők

Vannak olyan tipikus szigetelési hibák, amelyek költségesek, de nem eredményeznek érdemi javulást az épület hőigényét illetően. Az egyik ilyen, hogy a szigetelési rendszer hőtechnikai méretezése elmarad, vagy pontatlan. Sokan nem veszik számításba, hogy nem csak a látható felületeket kell szigetelni, hiszen egy lábazat földben levő része legalább ugyanolyan szigetelést igényel, mint egy falszerkezet.

„Nem összefüggő termikus burok létrehozása esetén a szerkezeti elemek hőmérsékletkülönbségei miatt hőhídak alakulhatnak ki” – mondta el Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A másik leggyakrabban elkövetett hiba a túl vékony hőszigetelő réteg, hisz 5 cm homlokzati hőszigetelési vastagság inkább csak kiadást, mint megoldást jelent ” – tette hozzá a szakember.

A szigetelés megtervezésekor nagyon fontos az anyagok, anyagrendszerek kiválasztása. Az egyik legnagyobb hiba a Knauf Insulation tapasztalatai szerint, hogy az építtetők és felújítók különböző gyártótól vásárolják meg a szigeteléshez szükséges anyagokat, amelyek így egymással nem kompatibilisek. Ez az elkészült szigetelési rendszer teljesítményét csökkenti, emellett pedig bukni lehet a vonatkozó garanciát is, hiszen a gyártók a teljes rendszerre vállalják a kötelezettséget.

*A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

Company news
marciusi sajtoanyag banner kep

Hihetetlenül sokat takaríthatnak meg a magyar háztartások: csak ennyit kellene tenniük!

A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha figyelembe vesszük a lakossági és ipari felhasználást. Magyarországon a lakosság pazarolja leginkább az energiát, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32 százalékát teszi ki, miközben például az osztrák lakosság sokkal takarékosabb, mindössze 23 százalékot, a szlovák pedig csak 20 százalékot használ fel*

1998 óta március 6-a az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja. Ennek a napnak a célja a megfontolt és tudatos energia-felhasználás népszerűsítése, ösztönzése. Éppen ezért egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy van még hová fejlődni, amikor energiamegtakarításról beszélünk. Egy átlagos magyar családi ház – a Kádár-kocka – szigetelésével akár 50 százalékkal csökkenthetjük a fűtésre és hűtésre használt energiafelhasználásunkat.

Mit nyerünk, ha spórolunk az energiával?

Csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, egészségesebbé válik a környezetünk, csökkentjük a légszennyezést, hozzájárulunk az energiabiztonsághoz, csökkentjük épületeink fenntartási költségeit, pozitív makroökonómiai hatások lépnek fel, hozzájárulunk az ipari termelékenységhez, hozzájárulunk a szegénység csökkenéséhez, munkahelyeket teremtünk, csökkentjük az energiaszámlánkat és így növeljük az elkölthető jövedelmet.**

Magyarország egy főre jutó évi 6,27 tonnás CO2-kibocsátásából 1,43 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ez az előző évekhez képest 10 százalékos növekedést jelent, annak ellenére, hogy 2050-re a cél a klímasemlegesség elérése lenne***. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a mutatók emelkedéséhez, a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológiai lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán környezetvédelmi, hanem nemzetgazdasági kérdés is.

Klímaharc az otthonunkban kezdődik, a rezsiszámla nem hazudik

A Knauf Insulation szakembereinek számítása szerint a családi házakban felhasznált energia háromnegyedét fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12 százalékát a használati meleg víz előállítására, 13 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 1 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Nem mindegy, mi van a fejünk felett

Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra. A Knauf Insulation az Energiahatékonysági Világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem csak életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be, 70 százalékuk ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.

„Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió m2 tető szorulhat felújításra” – mondta Nagy Gergely, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Megfelelően szigetelt tető esetén fűtési/hűtési költségünk akár 25 százalékát is megtakaríthatjuk, ami éves szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet hazánkban, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is jelentősen csökkentené” – tette hozzá a szakember.

Mi is elvégezhetjük, de jobb, ha szakemberre bízzuk

Érdemes tudni, hogy a tetőszigetelést akár mi magunk is elvégezhetjük. Tekercses vagy táblás üveggyapottal könnyen és gyorsan hőszigetelhetünk a szarufák között és alatt, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel. Ennél még egyszerűbb és gyorsabb megoldás a padlásfödémre leteríteni az üveggyapotot. Természetesen ügyeljünk a megfelelő páraáteresztésre és párazárásra, és a jó anyagminőségre, vastagságra - legalább 20-25 cm vastag szigetelés szükséges!

Szakemberek több évtizedes tapasztalata, hogy akár az 5-6 éves tetők – a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt – is javításra szorulnak. A rosszul kivitelezett, szigetelt tetőt nagyon nehéz, költséges és időigényes kijavítani. Erre kínálhat megoldást az innovatív, fújható üveggyapot szigetelés, mely akár egy nap alatt megvalósítható, épület típustól függően, bontási és javítási munkák nélkül.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat.

Források:

https://www.iea.org/regions/europe/efficiency-demand
** https://www.climate-transparency.org
*** https://ec.europa.eu/clima/eu-action/climate-strategies-targets/2050-long-term-strategy_hu

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

06.03.2024
decemberi banner kep

Energiapazarló és rosszul fűtött házakban élünk

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből körülbelül 800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 20 százalékát, legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység*. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat 15 százalék felett van. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 20-25 százaléka jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű. A Knauf Insulation és a Habitat for Humanity szakemberei szerint ezzel a jelenséggel szemben az egyik leghatékonyabb módszer a lakóépületek szigetelése lenne.

Magyarországon a lakosság jelentős részének nincs megfelelő minőségű lakása**

Energialábnyomunk legnagyobb részét épületeink hűtése és fűtése teszi ki, és ez jól mutatja, hogy hazánkban valójában mekkora problémát jelent az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és fűtőberendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők – egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése több energiát igényel. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban arányosan magasabbak a lakhatás költségei, vagyis az fizet bevételeinek arányában többet a lakhatásért, aki kevesebbet keres.

Egy rossz minőségű lakás nemcsak az energiakiadásokra, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is. A lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány kétszer magasabb, a háztartások mintegy 20 százaléka mindenképpen érintett.

Magyarország húsz százaléka rosszul és sokat fűt

Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét.

Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét– fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója az éves lakhatási jelentésüket bemutató konferencián.

A magyar épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve. A hazai lakásállomány 70-80 százaléka szorul energetikai felújításra. Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

„Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is” – mondta Nagy Gergely a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége” – tette hozzá a szakember.

Európában sem jobb a helyzet

Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, tehát ezek energiahatékonysága jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá. Az uniós tagállamokban az energiahatékonyság növelése a cél. Az európai ingatlantulajdonosok, családi háztulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni megfelelő módon, megfelelő hőmérsékletre a lakását, illetve 87 millió ember rossz minőségű lakásban lakik. Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon magas a rezsiköltsége, illetve 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak. Bulgáriában a legmagasabb, Finnországban pedig a legalacsonyabb azoknak a lakosságnak az aránya, akik nem tudják kifűteni az otthonukat.

*Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki. Bár hazánkban jelenleg nincs hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de szakértők szerint akkor beszélhetünk energiaszegénységről, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát.

 

További információ kérhető:

Kanyuk László
Knauf Insulation Kft.
+36-30/997-0500
[email protected]

Eisen-Kiss Erika
Premier Hungary Communications Kft.
+36-20/995-1100
[email protected]

 

** Forrás: Habitat for Humanity éves jelentése.

*** https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Living_conditions_in_Europe_-_housing#Housing_conditions

14.12.2023